Főoldal     Innovációs Portál     Vendégház     Szolgáltatások
0




Támogatóink



Elnöki beszámoló a VEAB 2003. évi munkájáról

Mészáros Ernő akadémikus, a VEAB elnöke

 

Tisztelt Közgyűlés, kedves Vendégeink!

 

A 21. század kezdetén a tudomány különleges helyzetben van. Egyrészt a 20. század eredményei, a világ megismerését illetően sokunkat elbizakodottá tesznek. Ennek oka az, hogy az elmúlt száz évben megismertük az anyag elemi részeinek, a kis léptékű világnak a törvényeit; az emberi kutató elme megalkotta a kvantummechanikát. Másrészt, Einstein munkáinak köszönhetően, feltárult előttünk a relativitáselmélet, a gravitáció igazi mibenléte, az univerzum keletkezésének és fejlődésének mechanizmusa. Mindezek hatalmas eredmények, hiszen az ember, az ember által közvetlenül érzékelt méretek túl nagyok ahhoz, hogy a kvantummechanika valószínűségi törvényeit magunkon megtapasztaljuk. Ugyanakkor, túl parányiak vagyunk, hogy a tér görbülete közvetlenül befolyásolja mindennapi életünket. Mégis, az emberi agy, az élővilág legösszetettebb és legcsodálatosabb terméke lehetővé tette, hogy a mikro- és makrovilág működéséről tudomást szerezzünk. Sokan ezért ma úgy vélik (nevezetesén például a közismert Stephen Hawking), hogy a közeljövőben képesek leszünk a minden elméletének nevezett (TOE) koncepció megalkotására, amely egységes rendszerbe foglalja azt a négy fő erőhatást, amely világunkat, a parányit és a hatalmast, egységesen magába foglalja.

Az elmondottak ellenére azonban alapvető kérdések ma is megválaszolatlanok. A csillagászok jelentős részének mai elképzelése szerint az univerzumban lévő anyagnak csak mintegy 5 %-át ismerjük, és a sugárzási energia formájában lévő tömeg elhanyagolható. Ebből következik, hogy a világmindenség anyagának (energiájának) 95 %-a ún. „sötét anyag”, illetve „sötét energia”, melynek természetéről a tudományos kutatás mindezidáig nem szerzett megbízható információkat. Nem szabad tehát elbíznunk magunkat, hiszen ezek a vélemények nem arra mutatnak, hogy a tudomány valamilyen végső befejezéshez közeledik, hanem arra, hogy hatalmas kihívások előtt áll, a jövőben alapvető kérdésekre kell feleletet adnia.

A tudomány lehetőségeit és feladatait jelzik azok a kérdések is, amelyeket a biológia, a génkutatás, genomika számunkra kijelöl. A 20. század sokak szerint a fizika százada volt. Ma úgy véljük, hogy a jelen század talán a biológia százada lesz. Ezt az is jelezi, hogy még a fizikusok is a biológia által felvetett problémák megoldására törekszenek. Így kialakult a fizika új ága a biofizika, amely számos fontos eredmény elérésével kecsegtet. Ma már az agrárkutatások is genetikai alapokon folynak. Az egyes mezőgazdasági növények előállításának javítása ma már elképzelhetetlen genomikai kutatások nélkül. Talán ehhez azt is hozzátehetjük, hogy századunk másik fontos tudományos feladata a földi környezet kutatása, az ember és az őt közvetlenül körülvevő környezet kapcsolatának feltárása lesz. A mikro- és makrovilág törvényeink feltárása után meg kell értenünk az emberi léptékű világot is, a Föld nevű bolygót irányító fizikai, kémiai és nem utolsósorban biológiai törvényeket.

Talán a nagyközönség leginkább a műszaki tudományok gyakorlati eredményeivel barátkozott meg leginkább. Mindannyian élvezzük az elektronikai forradalom eredményeit. Ezen a területen is azonban hatalmas fejlődés előtt állunk. A szó szoros értelmében kopogtat az ajtónkon a nanotechnológia, amely – meggyőződésem szerint – forradalmasítani fogja a gazdasági termelést.

A társadalomtudományok fejlődésének egyik legnagyobb eredménye, hogy ma már a társadalomtudományok is készen állnak arra, hogy a matematika legújabb eredményeit befogadják. A természettudományos kutatásokban alkalmazott szimulációs modellek egyre inkább felhasználhatók társadalom komplex rendszerének leírására. Természetesen ezen a területen is további erőfeszítések szükségesek.

Mindezt úgy összegezhetjük, hogy a természet-, a műszaki- és társadalomtudományok hatalmas fejlődés előtt állnak. Jelentőségük a jövőben egyre növekedni fog, ki fog alakulni a tudásalapú társadalom, amelyben a tudomány emberei fontos szereplők lesznek. A Veszprémi Akadémiai Bizottság természetesen nem kutató intézet. Feladatunknak, sőt kötelességünknek érezzük azonban, hogy szellemi erőinket felhasználva, a tudomány eredményeit közvetítsük a régióban élő érdeklődők, a régióban élő állampolgárok felé. Csökkentenünk kell azt a veszélyt, amely a tudományos és köznapi gondolkodás szétválásából adódik. Ennek érdekében hoztuk létre a „Tudomány és társadalom” című előadássorozatot, amelyben a régióban, illetve a régión kívüli neves kutatók, akadémikusok és professzorok fejtik ki véleményüket a tudomány egy-egy aktuális kérdéséről. A sorozat előadásai sikerrel folynak, az előadások színvonala – úgy ítéljük meg – semmiben sem marad el a nagy sikert arató „Mindentudás Egyeteme” elnevezésű országos sorozattól. Sajnálatos viszont, hogy az előadásokon az egyetemi ifjúság csak kis mértékben képviselteti magát.

Mint már említettem, az emberi elme, az emberi agy csodálatos. Csodálatos azért, mert képes megismerni az embert körülvevő világot, matematikai pontossággal értelmezni tudja annak törvényeit. Emellett azonban legalább ilyen csodálatos tulajdonsága, hogy megjeleníti az esztétikumot, művészi formában a szubjektum szemüvegén keresztül nézve kifejezi a körülötte lévő világot, és azt a szinte megfoghatatlan belső entitást, amit tudatnak nevezünk. Úgy véljük, hogy a tudomány és a művészet, módszerei különbözősége ellenére, az emberi alkotás két összefogó teljesítménye. A Magyar Tudományos Akadémiának és területi egységeinek fel kell karolni a művészetek ügyét is; hiszen az akadémia valamikor az irodalmárok más művészek fóruma is volt, olyan főtitkárai voltak, mint Arany János és olyan elnökei, mint Kodály Zoltán. A tudomány és a művészet kapcsolatának jegyében indítottuk el a „Művészet és Társadalom” című sorozatunkat. A sorozat előadásait zömmel országos hírű művészek tartották, és terveink szerint ez a jövőben is így lesz. Szeretnénk elérni továbbá, hogy a VEAB épületében – nem csak nyáron a székház udvarán – kamarakoncertek megrendezésére kerüljön sor.

Szeretnénk azt is elérni, hogy bizottságunk a régióban működő felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel az eddigieknél is szorosabb kapcsolatba kerüljön. Ennek egyik első lépése volt, hogy idén a „Tudomány Napja” ünnepséget a Veszprémi Egyetemmel közösen rendeztük. Köszönjük Gaál Zoltán rektor úrnak, hogy elképzeléseinket felkarolta. Terveink szerint, a következő évben a győri Széchenyi István Egyetemmel együtt emlékezünk meg a tudomány napjáról. Szeretnénk továbbá a Veszprémi Akadémiai Bizottság és a régió városi és megyei önkormányzataival kapcsolatainkat elmélyíteni. Ennek érdekében több városi polgármestert és megyei elnököt kerestem fel, hogy felajánljam segítségünket a városfejlesztés, a területfejlesztés és nem utolsósorban a környezetvédelem területén. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően hívtuk meg köreinkbe Veszprém megyei jogú város polgármesterét, Dióssy László urat, és ma reggel aláírtuk Veszprém város önkormányzata és a VEAB közötti együttműködési szerződést. Itt jegyzem meg, hogy kapcsolatunk Veszprém megyével hagyományosan jó, és ezért köszönet illeti Kuti Csaba elnök urat, aki egyben három megye tervezett közigazgatási régióját is képviseli.

Hangsúlyoznom kell, hogy van egy terület, amelyen idő hiányában még nem tettünk kezdeményező lépéseket. A következő év fontos feladata lesz ezért, hogy nyissunk a gazdasági szféra felé is. Ez napjainkban különösen fontosnak látszik, hiszen a kormány azt tervezi, hogy innovációs programját igyekszik decentralizálni, és az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően regionális alapokra helyezni. Önként adódik, hogy ebből a kutatás-fejlesztési programból a VEAB a maga tudományos és műszaki szellemi kapacitásával kivegye a részét, és a régióban képviselje a Magyar Tudományos Akadémia elképzeléseit.

Tisztelt Hallgatóim! A Magyar Tudományos Akadémia már régen felismerte regionalitás jelentőségét. Regionális bizottságainak létrehozásával szó szerint megelőzte korát. A bizottságok tevékenysége azonban manapság komoly változások előtt áll. Így egyre több egyetemi/főiskolai városban alakulnak meg MTA égisze alatt tudós egyesületek. 2003-ban alakult meg a Soproni Tudós Társaság és a Győri Akadémiai Klub. Megalakulásukhoz gratulálunk és munkájukhoz sok sikert kívánunk. Ezek az akadémiai egységek az illető városban minden bizonnyal élénkíteni fogják a tudományos és műszaki életet és fórumot szolgáltatnak a szakemberek eszmecseréjéhez, a város és a környező terület gazdasági életének tudományos megalapozásához. A Magyar Tudományos Akadémia vezetésével egyetértve azonban hangsúlyozzuk, hogy a társaságokat és klubokat a VEAB szerves részeinek tekintjük. Természetesen a jövőben kell kidolgoznunk az együttműködés részletes módjait.

A VEAB életének fontos eseménye volt, hogy 2003. október 16-án megemlékeztünk Markó László akadémikus – volt elnökünk – születésének 75. évfordulójáról. Markó professzor úr életútját Heil Bálint ismertette, majd három tanítvány előadásában hallhattunk színvonalas előadásokat a szerves kémia különböző területéről.

Mint ismeretes, a VEAB keretében szakbizottságok, ezeken belül munkabizottságok tevékenykednek. Jelenleg a szakbizottságok száma 12, a munkabizottságoké 78. 2003-ban a Történet- és neveléstudományi szakbizottságból két szakbizottság jött létre: Történettudományi szakbizottság és Neveléstudományi szakbizottság. A szakbizottsági összetétel így a következő:

Agrártudományi szakbizottság

Biológiai szakbizottság

Erdészeti szakbizottság

Gazdaság- jog és társadalomtudományi szakbizottság

Kémiai szakbizottság

Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság

Matematikai és fizikai szakbizottság

Műszaki szakbizottság

Neveléstudományi szakbizottság

Nyelv és irodalomtudományi szakbizottság

Orvostudományi szakbizottság

Történettudományi szakbizottság.

A szakbizottságok és munkabizottságaik a záródó évben több mint száz rendezvényt tartottak. Külön kiemelendő, hogy június 24-én Veszprémben ülésezett az MTA Elnöksége, míg a X. Földtudományi Osztály szeptemberben a VEAB épületében tartott zárt ülést.

Az előző évekhez hasonlóan 2003-ban is pályázatot írtunk ki az „Év kutatója” cím elnyeréséről. A hét pályázó közül a VEAB kettőt talált méltónak a cím elnyerésére. Így az év kutatója lett a természettudományok és matematika területén Gelencsér András, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának főmunkatársa. Az élettudományok területén Specziár András az MTA Limnológiai Kutató Intézetének kutatója részesült elismerésben. A díjakat a „Magyar Tudomány Napja” ünnepségen kapták meg a kitüntetettek. Hagyományainknak megfelelően 2003-ban is meghirdettük a szokásos VEAB pályázatot, amelynek díjkiosztására jelen közgyűlés keretében kerül sor. 2003-ban a VEAB kiadásában négy kiadvány jelent meg, köztük a „Tudományos előadások” sorozatunknak első kötete.

Szeretném kiemelni, hogy bizottságunk ebben az évben is kiemelt jelentőséget tulajdonított a határon túli magyarokkal tartott kapcsolatok ápolásának. Ebből a szempontból, a hagyományoknak megfelelően 2003-ban is a Történettudományi szakbizottság jeleskedett. Így székházunkban március 13-án a Székely Nemzeti Múzeum, szeptember 26-án a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum mutatkozott be. Történettudományi szakbizottságunk továbbá részt vett a vágsellyei konferencia rendezésében és lebonyolításában, amelyet a Rákóczi szabadságharc kitörésének 200. évfordulója alkalmából rendeztek. Itt említem meg, hogy novemberi bizottsági ülésünkön Bordás Sándor személyében, megválasztottuk a külföldön élő magyarok VEAB képviselőjét is.

A VEAB éves tevékenységéből két eseményt kívánok még kiemelni. Az Erdős Pál Tehetségkutató Iskola – Friedler Ferenc alelnökünk irányításával – az idén is megrendezte dr. Pintér Ferencről elnevezett vetélkedőjét. Ezen az országos matematikai versenyen díjazott dunántúli középiskolások vesznek részt. A másik rendezvényt a Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság szervezte, Hlavay József szakbizottsági elnök irányításával. A Környezettudományi Diákkonferencián a környezet iránt érdeklődő középiskolások vettek részt, akik több szekcióban mutatták be munkájukat, illetve nyerhettek díjakat. Az ilyen rendezvények elősegítik az ifjú diákok tudományok iránti érdeklődésének kialakulását, és nem utolsósorban esetlegesen későbbi hallgatókat biztosítnak a Veszprémi Egyetem számára.

Végül szeretném megemlíteni, hogy a VEAB költségvetési előirányzata 2003-ban közel 40 millió forint volt. Ehhez hozzájött az évközi előirányzat-módosítások közel 17 milliós tétele, így kereken 57 millió forinttal gazdálkodtunk. Egyebek között kiépítettük az üvegszálas belső távközlési hálózatot, felújítottuk a szálló szobáit, amelyek ma már megfelelő színvonalon várják a vendégeket. Az MTA elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, amely szerint költségvetési szervünk új elnevezése: MTA Veszprémi Területi Bizottság Titkársága.

Tisztelt Közgyűlés, kedves Vendégeink! Ezzel a rövid, vázlatos beszámolóval talán sikerült érzékeltetni éves erőfeszítéseinket. A végzett munka természetesen nem a VEAB vezetőségének érdeme, hanem mindnyájunk közös erőfeszítéseinek eredménye. Szeretném ezért mindenkinek megköszönni az év során nyújtott segítséget, amelyre természetesen a továbbiakban is tisztelettel számítunk. Ennek reményében kívánok a VEAB tagjainak és támogatóinak és nem utolsósorban Titkárság dolgozóinak további erőt, egészséget és boldog, eredményes újesztendőt!

Válogatás A VEAB 2003. ÉVI MUNKÁJÁBÓL

Ebben az évben a tisztújítások zajlottak. A szervezeti felépítésben változás történt. A 11 szakbizottság tisztújítása a Veszprémi Akadémiai Bizottság márciusi üléséig megtörtént. Itt döntés született a Neveléstudományi szakbizottság megalakulásáról, amely júniusban megtörtént: A Történet- és neveléstudományi szakbizottság kettévált Történettudományi szakbizottságra és Neveléstudományi szakbizottságra. A VEAB szakbizottságainak száma így 12. A neveléstudományi szakbizottságban 11 munkabizottság kezdte meg tevékenységét.

Ezek a következők:

·         Alternatívpedagógiai munkabizottság

·         Általános és alkalmazott pedagógiai munkabizottság

·         Didaktikai munkabizottság

·         Környezetpedagógiai munkabizottság (Korábban a Történet- és neveléstudományi szakbizottságban működött)

·         Neveléselméleti munkabizottság

·         Neveléstörténeti munkabizottság

·         Oktatásirányítási, iskolafejlesztési és minőségbiztosítási munkabizottság

·         Pedagógiai mérési és értékelési munkabizottság

·         Pedagógiai technológiai és pedagógia informatikai munkabizottság

·         Pedagógusképzési és – továbbképzési munkabizottság Pedagógus pályaszocializációs munkacsoportja

·         Tanterv- és taneszköz-értékelési és -fejlesztési munkabizottság.

Az Agrártudományi szakbizottságban alakult egy új, az Állategészségügyi munkabizottság.

Több bizottság a tisztújítást összekapcsolta tudományos üléssel, de voltak konferenciák, szakmai napok, tudományos összejövetelek. Mint eddig, ez évben is az események a régió egyetemein, társintézmények székhelyén, a VEAB székházban zajlottak.

A következőkben röviden, a részletek és a tisztújítások időpontjának mellőzésével beszámolok a VEAB és annak szak- és munkabizottságainak ebben az évben végzett tevékenységéről.

 

 

Rendezvények

Veszprémi Akadémiai Bizottság

A VEAB ez évi első ülését márciusban a VEAB székházban, a másodikat Győrött tartotta a Széchenyi István Egyetemen, ahol döntöttek 2003. évi „Az Év Kutatója cím odaítéléséről. „Az Év Kutatója” címre idén heten pályáztak összesen, az élettudományok, a természettudományok és matematika valamint a társadalomtudományok területén. A díjazottak: Gelencsér András, a Veszprémi Egyetem és Specziár András, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet munkatársa. A díjat a Veszprémi Egyetemmel közösen rendezett –a Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezésre került – ünnepélyen adta át Mészáros Ernő akadémikus, a VEAB elnöke. Ez alkalommal a kitüntettek munkájukról rövid előadást tartottak. A harmadik bizottsági ülésen, novemberben jelen volt Dióssy László, Veszprém város polgármestere, ekkor értékelte a bizottság a VEAB pályázatokat és döntött a VEAB-emlékérem adományozásáról.

Agrártudományi szakbizottság

Az Agrárökonómiai munkabizottság társintézményekkel közösen áprilisban rendezett a mezőgazdasági szaktanácsadás regionális kérdései témakörben vitaülést, valamint júniusban a szakbizottság szervezésében került sor a „Fajtabemutatóra, konzultatív tanácskozásra és szaktanácsadásra (kalászosok, borsó)” címmel.

Egy másik tudományos összejövetelén a szakbizottságnak a hazai állatvédelem aktuális kérdései, különös tekintettel közeli EU csatlakozásra volt a téma. A társintézményekkel közösen tartott rendezvény címe „Az oktatás és a gyakorlat kapcsolata a sertéstenyésztésben”. „A Neszmélyi borvidék szőlő rekonstrukciója” című tudományos összejövetelt a Kertészeti munkabizottság szervezte.

BIOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG

A Növényvédelmi munkabizottság a PAB Növényorvosi munkabizottságával és a FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetével közösen, Badacsonyban „A szőlő integrált termesztése” címmel tartott tudományos ülést.

 

Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottság

Komáromban került sor az „Európaiság és magyarság” című tudományos konferenciára a szakbizottság és társintézmények szervezésében, a Komáromi Napok keretében. Az előadások anyaga kiadványban megjelent.

Büntetőjogi munkabizottság februári rendezvényén a „Büntetőjogi tanulmányok IV” című VEAB által kiadott könyvbemutatóra került sor, a júniusi összejövetelen tudományos előadások hangzottak el, amelyek témái többek között a kábítószer-bűnözés rendőri szemmel, különös tekintettel a prevenciós lehetőségekre; koncepcióváltás a drogpolitikában.

A Filozófiai munkabizottság májusban elméleti tanácskozáson előadást hallgatott meg – többek között – az emberi méltóság joggyakorlatáról, kialakulásának aktualitásáról. Későbbi tanácskozáson téma volt a dialektikus ellentmondások a politikai – filozófia történetében.

A Gazdasági és polgári jogi munkabizottság márciusi tudományos összejövetelén az Európa Részvénytársaság Szabályozása a közösségi jogban és az Új Polgári Törvénykönyv elméleti kérdéseiről hallottak a résztvevők előadást.

A Közgazdaság-tudományi munkabizottság májusi konferenciáján az aktuális gazdasági, vállalkozási kérdések volt a téma.

A Regionális területfejlesztési munkabizottság áprilisi konferenciájának témája „A szlovák-magyar Duna-térség jövőképei”, melyet társintézményekkel, nevezetesen a Hármas Duna-vidék Eurorégió és a Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetével közösen rendeztek, Dunaszegen. A tisztújító ülést a PhD disszertációt író kollégák beszámolójával kötötték össze.

A Magyar Tudomány Hete alkalmából a Politikatudományi munkabizottság társintézményekkel közösen rendezte az „Európai Uniós csatlakozásunk kulturális hatásai” című konferenciát, Székesfehérváron, a Kodolányi János Főiskolán.

A Szociológiai munkabizottság konferenciájának témája „A közép- és nyugat-dunántúli régió specifikumai” volt.

Kémiai szakbizottság

Az Ipari biotechnológiai munkabizottság tudományos ülésein PhD hallgatók is bemutatták munkájukat.

A Kőolaj- és gázipari munkabizottság márciusban „A szénhidrogén-termelés és -fogyasztás kihívásai a XXI. században” címmel tartott tudományos ülést, májusban „A kenőanyagok fejlesztésének újdonságai és aktuális feladatai” címmel szakmai napot, ahol az egyetemek és az ipar szakemberi tartottak előadást.

Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság

A szakbizottság, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszéke és az MKE Veszprém megyei Analitikai Szakosztálya egész évre szóló tudományos üléssorozatot szervezett. Néhány téma:

·         Oldott huminanyagok hatása planktonikus élőlényegyüttesekre a Balatonban

·         Légköri aeroszolok vizsgálata optikai módszerekkel

·         Biofilmek, mint lehetséges biomonitorok

·         Bór eltávolítása ivóvizekből

·         Zooplankton szerkezetének vertikális változása Tihany előtti nyílt vízben

·         A Balaton-felvidék „természetes” patakjainak összehasonlító vizsgálata a diatóma fajok kvantitatív eredményei alapján.

A tisztújítás alkalmából tudományos ülést tartottak. Az elhangzott előadások témái a biogeokémia- körfolyamatok a természetben, hulladékkezelési feladatok az Európai Unió tükrében és a hulladékgazdálkodás, mint kontinentális probléma, releváns EU ditektívák.

Inczédy János akadémikust 80. születésnapja alkalmából tudományos konferencián köszöntötték munkatársai és tanítványai.

A szakbizottsági összejövetel keretében PhD védésre is sor került.

A VEAB székházban rendezték meg a Középiskolai Környezettudományi Diákkonferenciát. A diákok négy szekcióban tartottak előadást. Ezek a következők voltak.

·         Környezeti ökológia szekció

·         Víztisztaság-védelem szekció

·         Környezetegészségügy, ökoturizmus, természetvédelem szekció

·         Környezeti kémia, környezetvédelmi technológiák szekció.

A szekciónként 9-10 előadás hangzott el.

A Földtani munkabizottság tudományos ülésén a földtan szerepe, helye az oktatásban és a társadalomban, valamint a szénbányászat felszámolásával kapcsolatos tájrendezési munkák tervezése és kivitelezése az Észak-dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. érdekeltségi területén volt a téma.

 

A Környezetjogi és környezetgazdasági munkabizottság tudományos összejövetelén a környezetvédelem és a személyiségvédelem összefüggésével foglakozott.

Matematikai és fizikai szakbizottság

Győri István professzor 60. születésnapja alkalmából egy hetes nemzetközi konferenciát szervezett a szakbizottság a Veszprémi Egyetem Matematika és Számítástechnikai Tanszékével közösen.

A Számítás-tudomány és alkalmazásai munkabizottság „Biztonságkritikus rendszerek” címmel tartott tudományos fórumot.

Műszaki szakbizottság

A Környezetvédelmi technológiák munkabizottság újjáalakuló ülését márciusban a VEAB székházban tartotta tudományos üléssel összekapcsolva. Elhangzott témák a következők voltak:

·         Az ELGOSCAR Kft. magyarországi tevékenysége

·         Az alginit hasznosításának lehetőségei a környezetvédelemben

·         Ipari kockázatértékelés.

„PhD Hallgatók Anyagtudományi Napja” idén harmadik alkalommal került megrendezésre Szilikáttechnológiai munkabizottság által.

 

Az Egészségügyi informatikai munkabizottság társintézményekkel közösen szervezte meg a két napos XXIII. Centenáriumi Neumann Kollokviumot.

Neveléstudományi szakbizottság

A szakbizottság megrendezte a Fiatal Neveléstudományi Kutatók Napját.

„A szöveges értékelés lehetőségei és buktatói” címmel a Neveléselméleti munkabizottság tartott rendezvényt.

A Környezetpedagógiai munkabizottság – ekkor még a Történettudományi szakbizottság égisze alatt – január 31-én felolvasó ülést szervezett Veszprémben, a VEAB székházban. A tisztújításra is ekkor került sor. Az elhangzott előadások témái a fenntarthatóság pedagógiája, a projekt módszer a tanárképzésben, egy tankönyvvizsgálat margójára valamint a fizikatanítás pedagógiája témában írt tankönyvről volt szó.

 

Nyelv- és irodallomtudományi szakbizottság

Az Alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógiai munkabizottság társintézményekkel közösen szervezett összejövetelén Makai Ádám amerikai egyetem professzora az angol/amerikai nyelv idiómái és az angolra történő fordítás rejtelmeibe vezette be a jelenlévőket.

A Német filológiai munkabizottság és a Veszprémi Egyetem Német Tanszékével közös rendezésében immár hagyomány, a Veszprémer Deutsche Begegnungen című előadássorozat megszervezése. Ebben a félévben a gráci, a göttingeni, az antwerpeni egyetemekről neves professzorok tartottak előadásokat, többek között az ausztriai késő középkori lírai költészetről és Bertold Brechtről.

A Romanisztikai munkabizottság tartott tudományos összejövetelt a székházban.

A Magyar Tudomány Napján a fiatal kutatók mutatkoztak be.

orvostudományi szakbizottság

Az Orvosi mérés- és számítástechnikai munkabizottság áprilisi tudományos ülésén a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézet munkatársa – a manapság, sajnos aktuális témáról - az erőmű és környezete, a tervezési hibákról és a reaktor balesetekről valamint a mitokondriumok a szívizomsejtekben témáról tartott előadást, a másik előadó a korszerű pásztázó-szondás képalkotó módszerekről szólt.

történet-, és neveléstudományi szakbizottság

A szakbizottság és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében, márciusban a határon túli magyar tudományos műhelyek munkáját bemutató sorozat első alkalmára került sor, ahol a 125 éves sepsziszentgyörgyi Nemzeti Múzeum mutatkozott be. A múzeum levéltári, néprajzi, történeti gyűjteményéről és könyvtáráról tartottak előadást. Az előadásokhoz kapcsolódóan kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban.

A Néprajzi munkabizottság április 28-án tudományos ankétot tartott a VEAB székház tanácstermében „Balaton az ezredfordulón (Jankó János nyomában)” címmel. 

„Deák Ferenc-emlékülést a Műemléki és településtörténeti munkabizottság szervezte.

Jelentős konferencia volt a kétnapos „Kerámia és üveg a kortárs építészetben”, amelyet a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezte meg a Művészettörténeti munkabizottság a Laczkó Dezső Múzeummal közösen.

A hagyományos „Fiatal kutatók bemutatkozó konferenciája” tudomány napi rendezvény volt.

Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) "Tudomány és társadalom" címmel előadássorozatot indított. A sorozat célja a tudomány magas szintű népszerűsítése, a tudomány legújabb eredményeinek közvetítése a nagyközönség, az egyetemi hallgatóság és nem utolsósorban a középiskolás diákok felé. Az előadások megtartására a természet- és társadalomtudomány kiváló hazai képviselőit kértük fel, beleértve az Észak- és Közép-Dunántúli régió (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megyék) kutató- illetve felsőoktatási intézményeinek szakembereit. A sorozat rendezvényeit a VEAB veszprémi székházában, általában a hónap első szerdáján 17:30 órakor tartottuk. A sorozatot a régióban levő többi egyetemi, illetve főiskolai városra is szeretnénk kiterjeszteni.

Az első sorozat keretében előadást tartottak:

Mészáros Ernő akadémikus: Ember és éghajlat

Rechnitzer János egyetemi tanár: A regionális fejlődés és az Európai Unió

Liszi János egyetemi tanár: A sejti élet eredetéről

Hámori József akadémikus: Az agykutatás jelen és jövője

Somlyódy László akadémikus: Quo vadis Balaton?

Horváth Gyula, az MTA doktora: A regionalizmus gazdasági hatásai

Vonderviszt Ferenc, az MTA doktora: Kalandozások a fehérjék világában.

A „Mindentudás Egyeteme” című előadássorozat első vidéki előadására a Veszprémi Egyetemen került sor. Az előadást Mészáros Ernő akadémikus, a VEAB elnöke tartotta „A lakható bolygó” címmel.

A másik előadássorozatot a VEAB Kulturális Egyesülete gondozza „Művészet és társadalom” címmel. A sorozat célja művészeti alkotások céljainak és eszközeinek közvetítése a nagyközönség, az egyetemi hallgatók és nem utolsó sorban a középiskolai diákok felé. Célja továbbá, az emberi kultúrával és civilizációval kapcsolatos, általános érdeklődésre számot tartó kérdések ismertetése, megbeszélése. Az előadások megtartására neves hazai művészeket, elsősorban képzőművészeket és írókat kértünk fel, figyelembe véve VEAB régióban élő művészeket. Az előadásokat a VEAB klubjában, csütörtöki napokon rendeztük meg.

Az első találkozóra márciusban került sor, amikor Papp Sándor, egyetemi tanár ismertette a „Fagyöngy civilizáció” című kötetét. Áprilisban, Sváby Lajos Kossuth-díjas festőművésszel beszélgettünk. Májusban, a Laczkó Dezső Múzeummal közös szervezésben, Finta József akadémikus építész volt a vendégünk, a balácai római kori villában, ahol rajzaiból és festményeiből ez alkalommal kiállítást nyílt. Vendég volt Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, előadásának címe „Szobrászat és történelem”, Bárdos Jenő egyetemi tanáré „Afro-amerikai spirituálék és gospelek” és Hargittai József akadémikusé: „Mi a siker a tudományban? Felfedezések és elismerésük”. Hagyományainak megfelelően a kulturális egyesület sikeres kirándulást szervezett Majkra és Tatára.


MEGJELENT KIADVÁNYOK

  1. Büntetőjogi tanulmányok IV. Szerk. Kahler Frigyes
  2. Veszprémi Akadémiai Bizottság. Szerk. Vonderviszt Ferenc és Fenyvesi Ottó
  3. Európaiság és magyarság. Tanulmány kötet az azonos című tudományos konferencia anyagai alapján. 2003. április 28. Komárom. I.-II- kötet. Szerk. Beszteri Béla.
  4. Tudományos előadások 2003. Czelnai Rudolf, Schmidt János, Bíró Péter, Solymos Rezső, Bélafiné Bakó Katalin, Horváth József, Pósfai Mihály. Szerk. Sisakné Zentai Ilona és Fenyvesi Ottó.

 

VEAB emlékplakett átadása

Aranyfokozatú VEAB emlék-plakettet kaptak

Markó László akadémikus

Nemecz Ernő akadémikus.

Bellák Sándor és Salánki János posztumusz aranyfokozatú emlékplakettjét hozzátartozójuk vette át.

Ezüstfokozatú VEAB emlék-plakettben részesültek

Ádám Antal akadémikus

Sáringer Gyula akadémikus.

 

0
Aktualitások
Szőlő és bor sorozat

Előadások és borkóstoló
2014. szeptember 26.

Űrkutatás-sorozat 2014. október 8. 17:30-kor

Magyarország az ESA tagság küszöbén

A Magyar Tudomány Ünnepe a VEAB-ban

Az akadémiai kutatócsoportok napja
2014. november 12.

Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon

A Vízgazdálkodási Munkabizottság ülése
2015. február 10.