Főoldal     Innovációs Portál     Vendégház     Szolgáltatások
0




Támogatóink



Elnöki beszámoló a 2000. évi közgyűlésen

Elnöki beszámoló a VEAB 2000. évi munkájáról

Markó László, az MTA rendes tagja, a VEAB elnöke

Tisztelt Közgyűlés, kedves Kollégáim!

Mai beszámolómat négy kérdéscsoport köré szeretném felépíteni:

·         a magyar tudomány helyzete általában;

·         a VEAB 2000-ben végzett munkájának rövid összefoglalása;

·         részletesebb adatok a VEAB ezévi tevékenységéről;

·         végül szeretnék kitérni egy olyan tudományos eseményre, amely a 2000. év talán legnagyobb nemzetközi feltűnést keltő eredménye volt, és amely a közvéleményt is megmozgatta. Ezzel kapcsolatban a tényeken túlmenően néhány személyes megjegyzést is szeretnék hozzáfűzni ehhez a tudományos eredményhez.

Nézzük először a magyar tudomány helyzetét. Az elmúlt közgyűlésen idéztem Glatz Ferenc elnök urat, aki úgy fogalmazott, hogy: „2000 nem lesz a tudomány éve”. Valóban, 2000 nem volt a tudomány éve. De úgy néz ki, hogy 2001 a tudomány éve lesz, hiszen jelentős fejlődés várható a tudomány támogatása terén. Megnő az OTKA rendelkezésére álló pénz, jelentősen nő a kutatók bére, a Széchenyi-tervben fontos helyet foglal el a felsőoktatás és a tudomány.

Másik jelentős fejlemény az Akadémia 2000. évi tevékenységében az, hogy konkrét formában megindult kapcsolataink kiépítése a határon túli magyar tudományos szervezetekkel. Ez a fejlemény a VEAB-ot is érintette, erről a VEAB-ról szóló beszámolóban majd részletesen is fogok szólni.

Jelentős esemény volt még az elmúlt évben a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 175. évfordulója. Széchenyi 1825-ben tett felajánlásának időpontjára tekintünk úgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia születésnapjára. Azóta telt el 175 év. Idén a Magyar Tudomány Napja alkalmából már megemlékeztem erről, felidéztem a régi időket és Széchenyinek az akkori Magyarországon játszott szerepét.

Térjünk rá ezek után a VEAB életének legfontosabb eseményeire. Elsőnek említem, hogy a Millennium tiszteletére megrendeztük a Válaszúton című nemzetközi konferenciát. Örömmel jelenhetem, hogy a konferencia előadásait tartalmazó kiadvány néhány nappal ezelőtt megjelent. Erről a konferenciáról később még részletesen is beszámolok.

Másik jelentős eseményünk volt, hogy a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódva immár hagyományosan kiosztottuk „Az Év Kutatója” díjakat. Három kitüntetett volt ebben az évben is. Az ő nevüket és témájukat is a részletes beszámolóban fogom ismertetni.

Igen fontosnak tartom, hogy folytattuk a szak- és munkabizottságok szervezeti, szerkezeti korszerűsítését. Új szakbizottságunk és új munkabizottságaink alakultak. Az utóbbiak elsősorban azon tudomány területeken, amelyeken a legnagyobb a fejlődés üteme. Kiemelem ezzel kapcsolatban, hogy ezen új munkabizottságok jelentős része olyan, amelynek az egész országban nincs megfelelője. Így tagjaik között nemcsak a régióból, hanem az egész országból is jelentős számban találunk szakembereket. Ezek a munkabizottságok tehát a VEAB-on belül működnek, de többé-kevésbé országos kitekintésűek.

Nagyon lényeges, hogy korszerűsíteni tudtuk a székház informatikai infrastruktúráját. Egy kicsit lépést tudtunk tartani az e téren elkerülhetetlen fejlődéssel. Továbbá – mint azt mindenki láthatta – most folyik székházunk tetőcseréje. Igen aggódtunk már a székház állapotáért. Tudjuk, hogy egy épület állagát elsősorban a tető jó állagával lehet megőrizni. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez két éves program és több mint nyolc millió Ft-ba kerül.

Ezek után rátérek a VEAB tevékenységének részletes ismertetésére.

 

Szervezeti felépítés

Szakbizottságaink száma:                                                     11

Munkabizottságaink száma:                                                 64

Szakbizottságok száma tehát eggyel nőtt. A korábbi Történet-, nyelv- és neveléstudományi szakbizottság vált ketté: Történet- és neveléstudományi szakbizottságra, valamint Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottságra. A Történet- és neveléstudományi szakbizottság a korábban működő 10 munkabizottságból 8 munkabizottságot tartott meg, a Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottság a két régi mellett négy új munkabizottsággal alakult meg. Az új munkabizottságok e szakbizottságon belül a következők:

Angol munkabizottság;

Irodalomtudományi munkabizottság;

Német filológiai munkabizottság;

Romanisztikai munkabizottság (ez az újlatin nyelvekkel foglalkozik).

A Műszaki szakbizottságon belül két új munkabizottság jött létre:

Egészségügyi informatikai munkabizottság;

Alkalmazott fény- és színtani munkabizottság.

A Matematika és fizikai szakbizottságon belül már tavaly megalakult Formális módszerek az informatikában elnevezésű munkabizottságunk tíz millió Ft-ot nyert egy, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályázaton. Ebből az összegből 2 millió Ft jutott a VEAB székház informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére. Ezt a pénzt a VEAB saját szerverének kialakításához, a VEAB székházban hat Internet hozzáférési hely kialakítására, a székházba kábel TV bevezetésére, scanner vásárlásra és a számítógépes kivetítőhöz szükséges laptop megvásárlására használtuk fel.

Munkabizottságaink számát 64-nek adtam meg, ehhez azonban hozzá szeretném fűzni azt, hogy ez azon munkabizottságok száma, amelyekről biztosan tudjuk, hogy működnek. Ötnek a működése ugyanis jelenleg bizonytalan.

Rendezvényeink számszerű adatai

(A VEAB Titkárságára beérkezett meghívók alapján)

A szak- és a munkabizottsági rendezvények

száma (a tisztújító ülésekkel együtt):                                       144

A Veszprémi Akadémiai Bizottság

rendezvényeinek száma:                                                            8

Összesen                                                                              152

A rendezvények megyénkénti megoszlása a következő volt:

Fejér megye                                                                             3

Győr-Moson-Sopron megye                                                     26

Komárom-Esztergom megye                                                     4

Veszprém és Veszprém megye                                              102

Vas megye                                                                             10

Zala megye                                                                              5

Régión kívül                                                                             2

A feltüntetett számok az elmúlt évekhez képest emelkedést mutatnak. Azért nem akarok itt konkrét számokba bonyolódni, mert mindig fennáll az a bizonytalanság, hogy csak azokat a rendezvényeket tudjuk nyilvántartani, amelyekről a meghívókat megkapjuk. Sajnos, azt kell mondanom, hogy ez az áttekintés ezért sohasem 100%-os.

 

MTA bizottságokkal közös tudományos rendezvényeink

Az MTA Anyagtudományi és szilikátkémiai munkabizottsága a Műszaki szakbizottsággal és a Szilikáttechnológiai munkabizottsággal;

az MTA Állatnemesítési, állattenyésztési és takarmányozási tudományos bizottsága az Agrártudományi szakbizottsággal;

az MTA Növényvédelmi munkabizottsága a VEAB Növényvédelmi munkabizottságával és a PAB Növényorvosi munkabizottságával tartott közös tudományos rendezvényt.

MTA bizottságok tudományos ülései a VEAB székházban

MTA Elméleti fizikai kémiai munkabizottság

MTA Szerves geokémiai munkabizottság (2 alkalommal).

A Veszprémi Akadémiai Bizottság rendezvényei

Mindenekelőtt külön kiemelném a Millennium tiszteletére szervezett „Válaszúton pogányság – kereszténység Kelet – Nyugat” témájú központi rendezvényünket, amelyet május 8-9-10-én, a VEAB székházban rendezett meg a Történet- és neveléstudományi szakbizottság a veszprémi Gizella-napok rendezvénysorozatához kapcsolódóan. Nemzetközi konferenciánkon ennek a választásnak történelmi hátterét és számos egyéb vonatkozását elemezték hazai és külföldi kutatók. A rendezvényt Veszprém megyei jogú város 800 eFt-tal támogatta és ezzel lényegében a Város tette lehetővé, hogy a konferenciát megrendezzük. Itt szeretném megköszönni Palágyi Sylviának, a szakbizottság elnökének munkáját is, aki a Válaszúton konferenciának nem csak a főszervezője, hanem merem mondani a lelke is volt.

A Veszprémi Akadémiai Bizottság működésében mindig vannak szükségszerűen ismétlődő adminisztratív jellegű feladatok. Ilyen volt az újjáalakult MTA Veszprémi Területi Bizottsága március 30-i első ülése, ahol a szakbizottságok elnökei beszámoltak a tíz megújuló szakbizottságban lezajlott tisztújításról és a Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottság megalakulásáról. A Bizottság kialakította az idei munkaprogramját, megvitatta és elfogadta a 2000–2001. évi VEAB pályázati kiírást, meghallgatta és elfogadta a gazdasági vezető költségvetésről szóló beszámolóját.

Május 23-án a MTESZ Esztergomi Területi Szervezete és a VEAB közös rendezésében kerekasztal beszélgetés zajlott külföldön élő magyar szakemberek és a VEAB régióból felkért hazai szakemberek részvételével „A műszaki és természet-tudományos gondolkodás szerepe a régiófejlesztésben” témakörben.

A következő, május 31-i VEAB ülésen döntés született a 2000. évi „Az Év Kutatója” pályázat díjazottjairól. Az ülés keretében a VEAB tagjai találkoztak az MTA öt vezetőjével: Halász Bélával, Kroó Norberttel, Meskó Attilával, Pál Hubával és Teplán Istvánnal. Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára ismertette a magyar tudományosság helyzetét, feladatát és lehetőségeit az Európai Unióhoz csatlakozás kapujában.

Június 30-án került sor a szak- és munkabizottságok elnökei és titkárai részére rendezett hagyományos értekezletre.

November 7-én, ünnepi ülésen köszöntöttük a Magyar Tudomány Napját. A plenáris előadást Földes Csaba tartotta „Európai nyelvpolitika a XXI. század küszöbén” címmel. „Az Év Kutatója” pályázat nyerteseinek kitüntetésére is ez alkalommal került sor, akik ezt követően rövid előadást tartottak munkájuk eredményeiről.

„Az Év Kutatója” pályázat nyertesei voltak:

Társadalomtudomány

Gergely Anna: A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság megsemmisítése (1938-44)

Élettudomány

Vig Károly: Taxonómiai feladatok a Kárpát medence levélbogár faunájában

Természettudomány és matematika

Zieger Bertalan: Az űridőjárás hosszú távú változásai.

Külön öröm volt ez alkalommal, hogy mind a három nyertes más városban dolgozik, vagyis a díjak eloszlása igazi regionalitást tükröz.

A november 23-i VEAB ülésen döntöttünk a VEAB pályázatokról, az új munkabizottságokról valamint a szerkesztőbizottság megalakításáról. Ekkor került sor a 2000. évi pályázati kiírásra beérkezett pályaművek elbírálására. 17-en nyújtottak be dolgozatot, közülük 13-an részesültek díjazásban.

A szak- és munkabizottságok rendezvényei

A szak- és munkabizottságok rendezvényeinek száma, mint azt láttuk, 144 volt. Ez még akkor is tekintélyes szám, ha a rendezvények egy része a tisztújításokkal kapcsolatos. Valamennyi szakbizottságunkon belül aktív munka folyik, de természetesen eltérő a szakbizottságok létszáma, az egyes vezetők, elnökök, titkárok aktivitása. Örvendetes fejleménynek kell neveznem azt, hogy bizottságaink egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalabb korosztályra. Ez igen fontos feladatunk.

Ezután felsorolok néhány konkrét rendezvényt. Válogatásom szükségszerűen szubjektív – arra törekedtem, hogy minél színesebb képet fessek tagjaink szakmai tevékenységéről.

Agrártudományi szakbizottság

Tudományos ülések

Aktuális gazdaságpolitikai intézkedések a magyar tejgazdaság pozíciójának megerősítésére az EU-ba való belépésig (MTA bizottsággal közösen)

Az EU-hoz csatlakozás felkészülési feladatai (a Gazdálkodás című lap szerkesztőbizottságával közösen)

A méhegészségügy néhány kérdése.

Biológiai szakbizottság

Tudományos ülések

Mikorrhiza kutatások (a Növényvédelem című szak-folyóirattal közösen)

A környezeti állapotértékelés aktuális kérdései

Erdészeti növényvédelmi kutatások (a PAB Növény-orvosi munkabizottságával közösen)

Emlékülések

Boros Ádám;

Borbás Vince;

Manninger Gusztáv Adolf emlékének.

Erdészeti szakbizottság

Tudományos ülések

PhD hallgatók konferenciája a magyar tudomány Napja alkalmából (a Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottsággal közösen).

Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottság

Konferenciák

A XX. század mérlege, a XXI. század esélyei (Komáromi Napok 2000)

III. Regionális Társadalomtudományi Diákköri Konferencia, Mosonmagyaróvár

PhD hallgatók konferenciája a Magyar Tudomány Napja alkalmából (az Erdészeti szakbizottsággal közösen).

Könyvbemutatók

Büntetőjogi tanulmányok II.

A magyar csődjog fejlődéstörténete

A vadkárok megtérítésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat

Az elektronikus kereskedelem jogi problémái

Az ember sorsa a XXI. századi globalizálódó világban

Soproni Civitas fidelissima diskurzus.

Kémiai szakbizottság

Tudományos ülések

Az oroszországi atomerőművek korróziós problémái külföldi előadóval

A kenőanyagok kutatásának és fejlesztésének aktuális feladatai

Több előadói ülés speciális témakörökben.

Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság

Tudományos ülések

Pernyehulladékok minősítési módszerei

A Balaton eutrofizálódása és rekonstrukciója – ökológiai változások

A recski mélyszíni bányaüzem tartós szüneteltetésének terve és környezetvédelmi vonatkozásai

A tiszai halpusztulással kapcsolatos nemzetközi jogi kérdések.

Matematika és fizika szakbizottság

Tudományos ülés

Matematikus, fizikus és informatikus doktorandusok regionális találkozója.

Műszaki szakbizottság

Tudományos ülések

Fiatal kutatók bemutatkozása

„Clustering” – egy új nemzetközi irányzat a vállalati együttműködés fokozására

A TEP „Közlekedés, szállítás” kutatócsoport kutatási eredményeinek ismertetése

Ankét a kutatói utánpótlás neveléséről.

Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottság

Tudományos ülések

14 hazai és külföldi nyelvész és irodalmár professzor előadása

Fiatal kutatók bemutatkozása a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

Orvostudományi szakbizottság

Tudományos ülések

A balatonfüredi Állami Kórház bemutatása

Az ápolók szerepe a tromboemboliák megelőzésében és kezelésében

A vérkészítmények optimális felhasználása

Az immun-szcintigráfia jelene és jövője

A jó gyártási gyakorlat a hazai vérellátásban.

Történet- és neveléstudományi szakbizottság

Konferenciák

Pedagógusjelöltek gyakorlati képzése

A pedagógusképzés és továbbképzés helyzete a régióban a felsőoktatási integráció után

Projektpedagógia – kommunikatív kompetencia

Alfabetizáció az újkori Magyarországon

Fenntarthatóság és természet-közeliség a környezeti nevelés gyakorlatában

A NAT és a kerettantervek környezetpedagógiai vonatkozásai

Tudományos ülések

Fiatal kutatók bemutatkozása Magyar Tudomány Napja alkalmából

A vonós hangszerek készítésének és javításának elvi és gyakorlati kérdései

Az evangélikus korálkönyv harmóniai alkata.

Konkrét fázisába lépett a kapcsolatfelvétel a határon túli magyar intézményekkel. Kaptunk az Akadémiától egy kis könyvecskét, amely felsorolja azokat a határon túli magyar tudományos szervezeteket, amelyekről a Magyar Tudományos Akadémia tud. Ezek közül a hozzánk közel eső nyugat-szlovákiai szervezeteket megkerestük levélben (a kelet-szlovákiai szervezetek a miskolci területi bizottsággal szomszédosak). Valamennyi intézmény vezetőjét vagy képviselőjét meghívtuk a Magyar Tudomány Napjára, hogy egy első kapcsolatfelvétel megtörténhessen. Sokan válaszoltak, ketten jöttek el. A Katedra Társaság és a Máray Sándor Alapítvány egy-egy képviselője volt itt. Az egyik Párkányban, a másik Pozsonyban működik. Ez alkalommal sikerült személyes kapcsolatot kiépíteniük egyrészt a Neveléstudományi, másrészt a Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottsággal. Bízom benne, hogy később konkrét munkában is testet ölt e találkozás eredménye.

Levélben felkeresett szlovákiai magyar tudományos műhelyek

Bél Mátyás Tudományegyetem, Finnugor Nyelvek Tanszéke, Besztercebánya

Calvin J. Teológiai Akadémia, Komárom

Comenius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Pozsony

Fórum Társadalomtudományi Intézet, Galánta

Katedra Társaság, Dunaszerdahely

Konstantin Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarisztika Tanszék, Nyitra

Konstantin Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Fizikai tanszék, Kémiai-fizikai kutatócsoport, Nyitra

Márai Sándor Alapítvány, Pozsony

Nemzetiségi Dokumentációs Centrum, Pozsony

Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, Boldog

Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport, Pozsony

Selye János Kollégium, Komárom

Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Pedagógiai Intézete, Komárom.

Megjelent kiadványok

VEAB értesítő 1999

A Balaton kutatásának 1998-as eredményei. Szerkesztette: Salánki János és Padisák Judit

Tanulmányok a kézműipar történetéből. Szerkesztette: Csiffáry Gergely és Dóka Klára

Lükő István: Umwelt-Berufsbildung. Umwelterziehung und Unterricht. Auswahlen

A polgárosodás folyamatai. Polgárosodási modellek országosan, Nyugat- és Közép-Dunántúlon. Komárom, 1999. április 30. Szerkesztette: Beszteri Béla és Mikolasek Sándor

A kiemeléstől a bemutatásig. Veszprém, 1999. május 17–18. Szerkesztette: Palágyi Sylvia

Büntetőjogi tanulmányok II. Szerkesztette: Kahler Frigyes

Regionális és helyi együttműködési stratégiák. Székesfehérvár, 1999. november 5. Szerkesztette: Beszteri Béla és Hervainé Szabó Gyöngyvér

Válaszúton. Pogányság – kereszténység. Kelet – Nyugat. Veszprém, 2000. május 8–10. Konferencia-előadások. Szerkesztette: Kredics László (Megjelent a Veszprém Megyei Jogú Város és a Ránki György Szakkuratórium támogatásával.)

Ez a lista lényegesen hosszabb a tavalyinál, amikor összesen három kiadványt tudtunk megjelentetni. Ez kicsit összefügg anyagi helyzetünk enyhe javulásával, de még jobban összefügg azzal, hogy a kiadványok előkészítése és a házon belüli adminisztratív munka terén jelentős minőségi változás következett be. Szabó Márta szervező titkár igen jelentős segítséget kap Sisakné Zentai Ilonától, aki rendkívül lelkiismeretesen foglalkozik ezekkel a dolgokkal.

A kiadványok számának növekedése indokolta azt, hogy a legutolsó adminisztratív jellegű VEAB ülésen felmerült a szerkesztőbizottság felújításának gondolata. Jó, ha megfelelő kezekbe kerül ezeknek a dolgoknak az irányítása és szervezése. A szerkesztőbizottság elnökéül Paczolai Gyulát kértem fel, aki elvállalta a feladatot.

A VEAB pályázat díjnyerteseinek munkahelyei

Az alábbi felsorolás szépen mutatja, hogy pályázat nyertesei, azok, akik ma itt átveszik a díjakat, valóban az egész régióból kerültek ki.

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, Győr

Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely

Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium és Általános Iskola, Veszprém

Vas Megyei Levéltár, Szombathely

Kuny Domokos Múzeum, Tata

Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár

Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest

Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar, Moson-magyaróvár (két fő)

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Győri Tagozat (egyetemi hallgató), Győr

Győri Városi Bíróság, Győr

Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely

nyugdíjas (két fő)

A VEAB Tudományos Alapítványának működése

Támogatók:

Egyéni felajánlók: a jövedelemadó 1%-ából:              145 eFt

Vas Megyei Önkormányzat                                     300 eFt

Székesfehérvár Megyei Jogú Város                         500 eFt

Universitas - Győr Alapítvány                                  300 eFt

Veszprémi Kulturális Alap                                         30 eFt

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik anyagilag támogatják alapítványunkat. Az így rendelkezésünkre álló öszeg teszi lehetővé kiadványaink támogatását és a pályázatokkal elnyert díjak mögött is az alapítvány anyagi ereje áll.

A Kulturális Egyesülete vendégei voltak

Bolberitz Pál, Győri Pál, Kristó Gyula, Monos Emil, Palágyi Sylvia és Balogh Emese.

Tisztelt Közgyűlés!

Befejezésül néhány szót szólnék a 2000. év azon tudományos eredményéről, amelyről valószínűleg mindenki hallott és amelyről – úgy gondolom – mindenkinek megvan a maga véleménye, így nekem is. A humán genom projektről szeretnék pár szót szólni, három kérdéskör köré csoportosítva

Először is azt szeretném ismertetni, hol is folyik az emberi genom feltérképezése, kik vesznek részt benne és milyen módszerrel folyik a munka.

Hat ország, 16 kutatóhely és több mint 1000 kutatója dolgozik ezen. A munka zöme az Egyesült Államok négy és Anglia egy kutatóhelyén folyik. Anglia részesedése a programon belül kb 30%. Ez is mutatja az angol tudomány erejét.

Az Egyesült Államok kormánya által pénzelt nagy nemzetközi vállalkozás mellett üzleti alapon a Celera Genomics nevű cég is beszállt a versenybe és egy milliárd dollár befektetésével szintén nekifogott a genom feltérképezésének.

Miért fektet be egy magáncég egy milliárd dollárt, hol ebben az üzlet? Jogilag ugyan nem teljesen világos számomra, miként lehetséges, de tény, hogy aki elsőként felismer egy addig ismeretlen gént, az arra szabadalmi igényt jelenthet be és szabadalmat kaphat. Meglehetősen furcsa helyzet, hiszen ezek a gének valamennyiünk szervezetében előfordulnak. Persze nem arról van szó, hogy azáltal, hogy ezek a gének bennünk vannak, szabadalombitorlást követünk el és fizetnünk kell. A „génre adott szabadalom” az erre az ismeretre alapozott gyakorlati hasznosítás (pl. gyógyszer kidolgozása) kizárólagos jogát biztosítja a tulajdonosának. Ez az, amit az egyik cikk, amelyet ezzel kapcsolatban olvastam, úgy fejezett ki, hogy „The Human Genome Business” (a humán genom üzlet).

Természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy kinek a genomját térképezik? Nem egy egyénről van szó, hanem nagyon sok egyénből vettek mintákat, és utána úgy jártak el, hogy senki ne tudhassa, genomja bekerült-e a programba vagy sem. Akik a térképezést végzik, azok sem tudják, hogy kinek a genomján dolgozik. A nagyon fontos személytelenségre tehát gondosan vigyáztak.

A térképezés technikája a következő:

A genomot apró részekre kell vágni, azután bakteriálisan fel kell szaporítani a megfelelő mennyiségre, és utána lehet a szekvenáló automatákba vinni. Elképesztő a technika fejlődése ezen a téren. A Celera Genomics-nak pl. 300 ilyen automatája van és a két párhuzamosan futó programban résztvevő csoportok teljesítőképessége jelenleg 1000 nukleotid másodpercenként. Így is sokáig tart a 3,1 milliárd nukleotid sorrendjének feltérképezése, mert hitelesnek azt az adatsort fogadják el, amelyet legalább tízszer ellenőriztek. Jelenleg a teljes genomnak kb. az egynegyedét ismerik ilyen részletességgel. Ezen felül van egy durva vázlat 66%-ról és mintegy 9% egyelőre feltérképezetlen. Ez utóbbinak egy része a jelenlegi technikával nem is térképezhető fel, vagy legalábbis lassan és nehezen. Itt még a tudománynak fejlődnie kell. A 23 kromoszómából a 21-es és a 22-es van gyakorlatilag készen.

A következő kérdés most már, hogy mit tudunk ezek alapján? Igen eltérő becslések vannak arra nézve, hogy hány gén is található a humán genomban – 40 ezer és 100 ezer közötti számokról beszélnek. A fő nehézséget a gének egyértelmű azonosításában az okozza, hogy nem egy-egy összefüggő szakasz jelent egy-egy gént, hanem a gének rengeteg apró darabkára szétválva, elszórva helyezkednek el a genomon belül. Számítógépes programokat dolgoztak ki a gének megtalálására; ezt az eljárást az in vitro és in vivo analógiájára in silico technikának nevezik.

Megdöbbentő, hogy a gének a genomnak csak mintegy 3%-át veszik igénybe, legalább 90%-ának a funkciója más. Hogy mi, az egyelőre nem világos. Nem hiszem, hogy ez csak „szemét”. Nem tudom elképzelni, hogy a természet ennyire pazarlóan bánna a rendelkezésére álló eszközökkel. Biztos vagyok benne, hogy egy jelentős részének van valami funkciója.

A számomra legszebb szám, amit én ezzel a témakörrel kapcsolatban találtam az, hogy a kb. 3,1 milliárd nukleotidon belül egyes becslések szerint 150 ezer, más becslések szerint 600 ezer olyan hely van, ahol egy nukleotid különbség van az egyes emberek genomja között (single nucleotid polymorphism, SNP, „snip”). Ha csak a kisebbik számmal számolunk is, 150 ezer ún. snip – ami vagy van vagy nincs – 2150000 számú változatot jelent, ami kb. 1050000-nek felel meg. 1050000, ez akkora szám, amelyet még ha önkényesen le is csökkentünk 105000-re (mivel nyilván sok snip-nek nincs jelentősége) – ami óriási csökkentés – és utána összevetjük a jelenleg ismert 20 milliárd fényév átmérőjű világegyetem elemi részecskéinek számával (kb. 1085), akkor biológiai, természettudományos választ kaptunk arra, hogy miért minden ember más: egyszeri és megismételhetetlen.

A harmadik kérdés pedig, hogy milyen hatást váltott ki ez az eredmény?

Tudjuk, Clinton, Tony Blair és a Celera Genomics elnöke, Craig Venter közös sajtótájékoztatót tartottak Amerikában olymódon, hogy Tony Blair műholdas közvetítéssel vett részt a sajtókonferencián. Aznap reggel a CNN és a Time magazin közvélemény-kutatást rendezett és abból az derült ki, hogy az amerikaiak 46%-a negatívnak ítélte meg annak következményeit, hogy meg fogjuk ismerni a humán genomot.

Mitől félnek az emberek? Attól a veszélytől, amire ez a három úr is felhívta a figyelmet és amelyet egyaránt fontosnak tartottak megemlíteni: ezek az ismeretek elvben lehetőséget adhatnak egyrészt a legintimebb privát szférába való behatolásba, másrészt viszont az ember manipulására.

Magam részéről nem hiszem, hogy ezeknek a veszélyeknek komoly valószínűségük volna – a valóságos viszonyok (mint azt a fenti számok mutatták) sokkal bonyolultabbak annál, semhogy az ember azokkal sikeresen tudjon manipulálni. Az ember egyediségének, legbensőbb lényének titkait a természet nagyon gondosan őrzi. Én ezért optimista vagyok a humán genom megismerése terén elért és majdan még elérhető eredményekkel kapcsolatban. Az előbbi aggályokkal szemben ugyanis annak a lehetőségnek tulajdonítok nagy jelentőséget, hogy megismerhetők, majd kijavíthatók lesznek azok a durva genetikus hibák, amelyek betegségeket okoznak. Ezáltal pedig egészen új lehetőségek nyílnak meg ezen betegségek gyógyítására.

Ezért tehát azt mondom, ne féljünk ettől a munkától, mert az véleményem szerint egyértelműen jó az emberiség számára. Még ha volna is valaki, aki a jövőben ezen a téren valami rosszat tényleg meg tudna valósítani, az már olyan későn lesz, hogy előbb kerül az emberiség egész más problémák miatt komoly bajba. Biztosan nem ez lesz a legnagyobb gondja.

Végül általános tanulságként hadd idézzek az Akadémia egyik régi tagjának, Hollán Ernőnek „A vasutak keletkezése s általános elterjedése felett” című székfoglaló beszédéből egy részletet 1862-ből:

„A köz figyelem természetesen Angolország felé fordult, kiváncsian lesve a tudósításokat azon vasút haladása felől, melyen a gőz mint indító erő először volt alkalmazandó. Eleinte az építés roppant költségessége miatt sokan kételkedtek a vállalat kivihetőségén, s czélszerűségén, s vajmi kevesen voltak, kik annak kedvező eredményt jósoltak. Hisz rendesen ez a sorsa minden új találmánynak, hogy fölmerülésekor nagyobb számban találkoznak természetes ellene. – Azonban (…) az első év üzleti bilance tökéletesen elnémította a kislelkű kétkedőket, kiknek becsülete természetesen az által volt kimentendő, hogy angol viszonyok a szárazföldön nem alkalmazhatók.”

„Hisz rendesen ez a sorsa minden találmánynak, hogy a fölmerülésekor nagyobb számban találkoznak természetes ellene”. Ezekkel a szép veretes 19. századi szavakkal fejezem be mondanivalómat. Mindig félünk az újtól, aztán egy idő múlva, nem is tudjuk elképzelni az életünket nélküle.

Köszönöm a figyelmüket.

 

0
Aktualitások
Szőlő és bor sorozat

Előadások és borkóstoló
2014. szeptember 26.

Űrkutatás-sorozat 2014. október 8. 17:30-kor

Magyarország az ESA tagság küszöbén

A Magyar Tudomány Ünnepe a VEAB-ban

Az akadémiai kutatócsoportok napja
2014. november 12.

Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon

A Vízgazdálkodási Munkabizottság ülése
2015. február 10.