Főoldal     Innovációs Portál     Vendégház     Szolgáltatások
0




Támogatóink



Elnöki beszámoló a VEAB 2006. évi munkájáról

Mészáros Ernő

Készült a VEAB 2006-os évzáró közgyűlésére.

 

Tisztelt Közgyűlés, Tisztelt Vendégeink, Kedves Barátaim!

 

A most záruló esztendő a Magyar Tudományos Akadémia életében fontos év volt. Jogosan, vagy indokolatlanul ismét fellángolt a vita a tudomány jelentőségéről, ezen belül az MTA szerepéről a hazai gazdasági és társadalmi élet fejlesztésében. A kérdést részünkről általánosságban azért tartjuk indokolatlannak, mert, mint Bertrand Russel „A nyugati filozófia története” c. nagy ívű kötetében találóan leszögezi: „Csaknem minden, ami a modern világot megkülönbözteti az előző századoktól a tudománynak köszönhető”. Aki tehát felteszi a kérdést, hogy mi a tudomány haszna, annak ajánljuk, hogy otthon ne lifttel menjen fel a hatodik emeletre, ne vegye elő az autóját, és ne kapcsolja be a televíziót, a mobiltelefonjáról már nem is beszélve. Ugyanakkor egyetérthetünk azokkal, akik azon elmélkednek, hogy hogyan tehető a tudomány, a kutatás hatékonyabbá, hogyan tehető ésszerűbbé a Magyar Tudományos Akadémia testületi és kutatási tevékenysége. Nyilvánvaló, hogy az MTA szervezetének időnként meg kell újulnia, alkalmazkodnia kell az élet változó körülményeihez. Ezzel természetesen maga az akadémia is egyetért, mint ezt a tavaszi rendes közgyűlésen többen, így az akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter is megfogalmazták.

Ennek megfelelően a Pléh Csaba főtitkárhelyettes által vezetett reformbizottság, sok észrevételt figyelembe véve, az őszi rendkívüli közgyűlésre reformtervezetet dolgozott ki, amelyet a közgyűlés jelen lévő tagjai, számos hozzászólás után elfogadtak. A reformtervezet kiterjed az akadémiai kutatóhálózat irányítására, a kutatómunka ösztönzésére, az igazgatói pályázatokra, az akadémia vagyongazdálkodására, az akadémia felsőoktatásban játszott szerepére, valamint a magyar tudománypolitika dinamizálására. Ez utóbbiban egyebek között szó van az osztályszerkezet rugalmasabbá tételéről, a három nagy tudományterület (élettudományok, természettudományok, bölcseleti és társadalomtudományok) szorosabb együttműködéséről az illetékes alelnök vezetése alatt (a részletek az MTA honlapján találhatók meg).

Bennünket természetesen elsősorban az érdekelne, hogy mit mond a reformtervezet a területi bizottságokról, a területi munka korszerűsítéséről. A válasz nagyon egyszerű: a területi bizottságokkal a reformtervezet nem foglalkozik. A hozzászólók közül is csak Hámori József alelnök úr említette meg a területi bizottságok potenciális szerepét. Ez természetesen azt is jelentheti, hogy a területi bizottságok munkájával az MTA vezetősége teljes mértékben egyetért. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a területi bizottságokat az akadémiai reformtörekvésekben sokkal jobban figyelembe kellene vennünk, különösen, ha az ország regionális fejlesztéséről gondolkodunk. A bizottságok jelentős mértékben elő tudják segíteni az akadémia és a területükön lévő agrár-, kereskedelmi és iparkamarák kapcsolatát és végső soron a tudomány és a gazdaság szorosabb együttműködését. Elég, ha itt csak a Közép-dunántúli Innovációs Tanács munkájára utalunk, amelynek alapításában a VEAB fontos szerepet játszott. Másrészt a regionális bizottságok kötik össze a magyar tudományosságot a megyék és városok önkormányzataival, röviden az ország közigazgatásával. Fontos itt megemlítenem, hogy a VEAB és a régióban lévő önkormányzatok, ezen belül Veszprém Megye és Veszprém Megyei Jogú Város kapcsolata kifogástalan, és reméljük, hogy ez a továbbiakban is így lesz.

Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Tudományos Akadémia ez évi programjának is kiemelkedő eseménye volt a Tudomány Ünnepe 2006. évi rendezvénysorozata. A központi nyitó ünnepségre az idén november 6-án, Szegeden került sor. A szegedi biológiai kutatások elismerését jelzi, hogy az ünnep programja az „Evolúció, fejlődés, revolúció” témakör köré csoportosult. A bevezető előadást Venetiáner Pál, az MTA r. tagja tartotta „Az evolúció a számok és a kísérletek tükrében” címmel. Hangsúlyozta, hogy az evolúció alapgondolata változatlan. Mégis a gondolat bővülése igen látványos. Így a molekuláris biológia eredményei lehetővé tették, hogy az evolúciós elmélet egzakt tudománnyá váljon. Ugyanakkor nyitott kérdések is maradtak, mint erről már Csányi Vilmos akadémikus a budapesti záró rendezvényen beszélt. Csányi professzor előadásában az evolúció egységei után nyomozott. Megemlítette, hogy az evolúció lehetséges mozgatója igen változatos lehet: a DNS-ben lévő nukleotidoktól a bioszféra egészéig.

A gének felhasználása egyébként az ember evolúciójának jobb megismerését is elő fogja segíteni, mint erről a Nature c. folyóirat novemberi számában olvashatunk. 38 ezer éves, szennyeződésektől mentes neandervölgyi ősember csontból kivont vizsgálatok arra utalnak, hogy az előember és a modern ember DNS állománya nem azonos egymással. Az egyezések azonban arra utalnak, hogy a két faj egy mintegy félmillió évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Mint ismeretes a VEAB egyik alapvető célkitűzése a tudomány és az oktatás kapcsolatának és egységének hangsúlyozása. E célkitűzés keretében rendezzük minden évben, a régióban lévő valamelyik felsőoktatási intézményben ünnepi konferenciánkat. Valószínű, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kapcsolatainak a felsőoktatási intézményekkel, ezen belül a veszprémi székhelyű Pannon Egyetemmel igen jónak mondhatók. Ennek jegyében ez évi Ünnepi konferenciánkat november 15-én Székesfehérváron tartottuk, a Kodolányi János Főiskolával közös szervezésben. A Tudomány Ünnepe izgalmas tudományos témaköre ellenére úgy gondoltuk, hogy a VEAB központi témája ebben az évben az ötven éve lezajlott magyar forradalom legyen. A bevezető előadást Romsics Ignác történész akadémikus tartotta, aki tényszerű, mértéktartó beszédében az 1956-os forradalmat a 20. század magyar történelmének eseményeibe ágyazta. Délután a rendezvény „Az 56-os forradalom és szabadságharc nemzetközi és lokális paradigmái” c. konferenciával folytatódott.

A székesfehérvári rendezvényen osztottuk ki az idei „Év kutatója” díjakat. Tudvalevő, hogy erre a díjra PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók pályázhatnak. Az idén Abonyi János (természettudomány és matematika) a Pannon Egyetem docense, Kiss Gyula (természettudomány és matematika) az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa és Szulovszky János (társadalomtudomány), az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa nyerte el a három díjat. Munkájukhoz ezúton is gratulálok, és mindnyájuknak további jó munkát kívánok. Másik pályázatunk az un. VEAB-pályázat, amelyet tudományos fokozattal nem rendelkező kutatók és oktatók számára az idén is kiírtunk. A díjak átadására a közgyűlés keretében rövidesen sor kerül.

A Tudomány Ünnepe alkalmából november 14-én a VEAB épületében nagysikerű, országos nanotechnológiai konferenciát rendeztünk, amelyen az előadók a nanotechnológia és a mérnöki gyakorlat kérdéseivel foglalkoztak. A konferencia társszervezője a MTESZ volt, részünkről a szervezést Vonderviszt Ferenc tudományos titkár tartotta kézben. A rendezvény hallgatói nagyszerű áttekintést kaptak az új és fejlődő terület jelenéről és jövőjéről. A kérdéskörhöz kapcsolódik a PAB-bal közös nanobiológiai miniszimpózium (Pécs, november 9), amelyet részünkről a Nanotechnológiai Munkabizottság szervezett.

A Pécsi Akadémiai Bizottsággal és a Pannon Egyetem nagykanizsai telephelyével közös szervezésben október 12-én az idén másodszor rendeztük meg Nagykanizsán a Pannon Tudományos Napot. Az előadásokból, a jelentkezésekből, és nem utolsósorban az aktív részvételből arra lehet következtetni, hogy a konferencia a Dunántúl tudományos életének a jövőben fontos eseménye lesz. Az előkészítésben jelentős szerepet játszott Nagykanizsa önkormányzata, így a leköszönő (Litter Nándor), és a hivatalba lépő (Marton István) polgármester. Mindkettőjüket köszönet illeti. Köszönetemet fejezem ki továbbá Vonderviszt Ferenc professzor úrnak, tudományos titkárunknak, aki a konferencia tudományos, illetve Birkner Zoltán igazgató úrnak, aki a konferencia technikai megszervezését vállalta magára.

A Magyar Hidrológiai Társasággal és az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetével közösen szerveztük meg az idei Hidrobiológus Napokat (Tihany, október 4-6.), természetesen Bíró Péter igazgató úr, egyik alelnökünk és Vörös Lajos szakbizottsági elnök úr szakmai irányításával.

Nagyon jók a kapcsolataink a Soproni Önkormányzattal, a Soproni Tudós Társasággal, a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemmel, valamint az MTA Agrártudományi Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottságával. Ezt jelzi, hogy a koszorúzásra a nagycenki Széchenyi Mauzóleumban, valamint a faültetésre a sopronpusztai emlékparkban (október 3.) az idén is meghívást kaptunk. 

Elképzeléseink szerint az MTA regionális bizottságainak alapvető feladata, hogy a tudomány eredményeit az érdeklődő állampolgárokhoz közelebb vigyék, azokat érthető módon továbbítsák, az eredmények megvitatására vitafórumot biztosítsanak. Ennek megfelelőn kitűnő előadókkal folytak a „Tudomány és társadalom”, illetve a „Gazdaság és társadalom” keretében rendezett előadásaink. A részletekről a Titkárságunk által kiadott hírlevélből szerezhetünk információkat. A „Művészet és társadalom” címszó alatt nem csak egy kitűnő előadást hallgathattunk meg (Marosi Ernő), hanem meghallgathattuk Ferdinandy György író visszaemlékezéseit is. Ebben Szilágyi Zsófia (Pannon Egyetem), az író munkásságának szakértője volt segítségünkre.  Végül nagy érdeklődés mellett rendeztük meg kamarazenei koncertsorozatunkat (lásd hírlevél). A program összeállításában Kárpáti Ágnes zongoraművész volt segítségünkre, aki maga is sikeres szólóesten bizonyította tehetségét és tudását.

A Liszt Ferenc Kórustársaság az idén is megrendezi ebben a teremben a hagyományos adventi koncertjét. Ennek időpontja december 18, este hat óra harminc perc. A koncertre mindenkit szeretettel várunk. Külön öröm számunkra, hogy a kórustársaság az idén a zenei kategóriában elnyerte a menyei „Prima primissima” díjat. Ezért az együttesnek, illetve vezetőjének Kollár Kálmánnak ezúton is szeretettel gratulálunk, és további sok sikert kívánunk.

Itt említem meg, hogy a „Prima primissima” tudományos díjat az idén a VEAB egyik alelnöke, Friedler Ferenc alelnökünk kapta meg. Úgy gondoljuk, hogy a díjjal olyan személyt tüntettek ki, aki azt minden szempontból megérdemelte. Nevezett sokat tett azért, hogy a Pannon Egyetemen az informatikai oktatása megújuljon, korszerű szinten folyjon, a kutatás ezen a területen meginduljon.

Tisztelt Hallgatóim! A VEAB központi rendezvényein túlmenően szakbizottságaink, illetve munkabizottságaink is számos érdekes és értékes rendezvényt tartottak. Ezek részletes felsorolását a sokszorosított rendezvények listája tartalmazza. Közülük megemlítem a Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság január 25-i ülését, amelyen a 80 éves Orosz Sándort köszöntöttük, valamint az immár hagyományos komáromi konferenciát, amelyet április 28-án „Várostérségi egyenlőtlenségek Európában” címmel rendeztünk meg. Mint minden esztendőben a szervezést Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottságunk, illetve annak elnöke Beszteri Béla vállalta magára. A konferencia-sorozat híven tükrözi jó kapcsolatainkat a mindenkori Komáromi Önkormányzattal. A Pécsi Akadémiai Bizottsággal, a Pannon Tudományos Napon kívül minden évben egy tematikus konferenciát is szervezünk. Az idén a rendezvényre május 11-én Veszprémben került sor a „”Nyelv- és irodalomtudományi kutatások a Dunántúlon” témakörben. A szervezés a Nyelv- Irodalomtudományi Szakbizottságunk, illetve Kurtán Zsuzsa munkáját dicséri.  Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy kapcsolatunk mind az írott, mind az elektronikus sajtóval nagyon gyümölcsöző, értelemszerűen elsősorban a Veszprémi Televízióval, illetve a Veszprém megyei Naplóval. Ha megengedik, ezt most tovább nem részletezem, hiszen erre a kapcsolatra rövidesen még visszatérünk.

A Pannon Egyetemmel közösen az idén is nagy sikerrel rendeztük meg a Hlavay József Környezettudományi Diákkonferenciát, amelyen középiskolás diákoktól hallhattunk figyelemre méltó előadásokat.

Kulturális Egyesületünk szervezésében június 29-én Martonvásáron meghallgattuk a Beethoven koncertet, majd szeptember 30-án Burgelandba kirándultunk. A hangulatos kirándulást ez évben is Palágyi Sylvia szervezte. 

Végül néhány szót pénzügyi helyzetünkről. 2006-ban bevételeink (és kiadásaink) összesen kereken 45 millió forintot tettek ki. Ebből mintegy 30 millió forintot a Magyar Tudományos Akadémia biztosított. Felújításokra külön 8,5 millió forintos keretet kaptunk. A maradékot a VEAB működési bevételei teszik ki.

Tudományos alapítványunk számlájára 808 ezer forint folyt be, amelyből 300-300 ezer forintot az Universitas Győr Alapítvány, illetve Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata utalt át, míg a maradék a beérkezett 1%-os adó hozzájárulásból származik. A támogatóinknak ezúton is köszönetet mondok. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a támogatás mértéke elmarad az előző évi kerettől, illetve a várakozásainktól.  Ezért minden intézménytől és magánszemélytől tisztelettel további támogatást kérek.

Tisztelt Közgyűlés! Összességében úgy ítélem meg, hogy a 2006-t eredményes esztendőnek tekinthetjük. Ez természetesen nem a vezetőség, hanem az Önök munkáját dicséri. Ezért mindannyijuknak köszönetet mondok, és hasonló sikeres évet, eredményes munkát és jó egészséget kívánok.

 Melléklet 2006

0
Aktualitások
Szőlő és bor sorozat

Előadások és borkóstoló
2014. szeptember 26.

Űrkutatás-sorozat 2014. október 8. 17:30-kor

Magyarország az ESA tagság küszöbén

A Magyar Tudomány Ünnepe a VEAB-ban

Az akadémiai kutatócsoportok napja
2014. november 12.

Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon

A Vízgazdálkodási Munkabizottság ülése
2015. február 10.