Főoldal     Innovációs Portál     Vendégház     Szolgáltatások
0




Támogatóink



Elnöki beszámoló a VEAB 2001. évi munkájáról

Markó László, az MTA rendes tagja, a VEAB elnöke

 

Tisztelt Közgyűlés, kedves Kollégák, kedves Barátaim!
Az utóbbi hónapokban sajnos egyre barátságtalanabbá váló világunkban a régi barátsággal és szerettel köszöntöm kedves vendégeinket, tagtársainkat. Külön öröm számomra, hogy Vízi E. Szilveszter akadémikus, az Akadémia alelnöke megtisztelte rendezvényünket jelenlétével.
A Közgyűlésen a VEAB elnökének elsősorban az a kötelessége, hogy beszámoljon tudományszervezői tevékenységéről, azaz a Veszprémi Akadémiai Bizottság ez évi munkájáról, áttekintést adjon az év VEAB-eseményeiről.
A VEAB jelenlegi elnökének azonban tudományos érdeklődése is van, és ezért tudományszervezői beszámolóm után egy kicsit a tudományról is szeretnék majd beszélni. Pontosabban egy olyan tudományos kérdésről mondanám el gondolataimat, amely az elmúlt évben különösen megragadta a figyelmemet.
Kezdjük azonban a tudományszervezéssel. Néhány általános megjegyzést szeretnék előrebocsátani.
Az első az, hogy az 2001. évben jelentősen javult a Magyar Tudományos Akadémia helyzete a 2000. évi helyzetéhez képest. Tavaly éppen az évvégi beszámolóban idéztem elnökünket, Glatz Ferencet, aki azt a a kifejezést használta, hogy 2000 nem volt a tudomány éve. Ezt 2001-ről szerencsére nem kell elmondani. Jelentősen növekedtek az akadémiai erőforrások és ezeken belül a Veszprémi Akadémiai Bizottság anyagi erőforrásai is. Jelentősen megnövekedett az Akadémia költségvetése, beindult a Széchenyi-terv.
A másik, az egész Akadémiára érvényes új fejlemény az, hogy konkrét cselekvési szakaszába lépett a határon túli magyarokkal kialakított tudományos kapcsolatrendszer. Természetesen a szomszédos országokban kisebbségben élő magyar tudósokról és kutatókról beszélek. Ezen a téren a VEAB is megtette a maga területén azt, amit megtehetett; erről a beszámolóm részletes részében még szólok.
Mik voltak a VEAB területén a leglényegesebb események 2001-ben? Elsőként megemlíteném, hogy Veszprém város kiemelt rendezvényeként megrendeztük „A Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig” című konferenciát, amelyről azóta meg is jelent a kiadványunk. Ennek előszavában utaltam arra, nagy bátorság kell ahhoz, hogy 2020-ig előre jelezzük a fejleményeket. Pedig a konferencia időpontjában még szeptember 11-e előtt voltunk.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából kiosztottuk „Az Év Kutatója” díjakat. Ismét alakult két új munkabizottságunk és most már vannak olyan munkabizottságaink is, amelyeknek külön a VEAB-hoz kapcsolódó honlapjuk is van. Itt szeretném megemlíteni, hogy a VEAB honlapjának és elektronikus postájának a címe megváltozott. Az új cimek:
www.veab.mta.hu
veab@veab.mta.hu
A régi címre küldött küldeményeket a rendszer most még automatikusan átirányítja az új címre, de azt nem tudom, ez meddig fog így működni.
Összesen 113 bizottsági, szak- és munkabizottsági rendezvényünk volt 2001-ben Ezt a számot összehasonlítottam az elmúlt öt év számaival és azt állapíthattam meg, hogy ez azon évekkel összevetve, amelyekben nincs tisztújítás, az eddigi legnagyobb szám. Ez őszinte örömmel tölt el, mert azt mutatja, hogy a régióban élénkül a tudományos élet.
Fejlődnek kapcsolataink a felvidéki magyar kutatókkal is, azokkal a régióhoz közeli Szlovákiában élő kutatókkal, akik jelentkeztek külső köztestületi tagnak az Akadémiához. Ez 48 főt jelent. Valamennyiükkel felvettük levélben a kapcsolatot és eddig 18-an jelezték, hogy egy vagy több munkabizottságba kívánnak bekapcsolódni. Ezeket a külső tagokat az a munkabizottság, amelyhez kapcsolódtak, minden VEAB-eseményről értesíti.
Jelentős eredményünk, hogy székházunk felújításában két lényeges vonalon is előbbre jutottunk:
        Sikerült kicserélni a teljes tetőzetet, erre a felújításra az Akadémia külön keretet biztosított. Bizony a tető állapota már nem csak épület állagát veszélyeztette, hanem egyes cserepeket a szél már bármikor lesodorhatott volna, ezzel esetleg balesetet okozva.
        Befejeződött az alagsor infrastruktúrájának felújítása, ami ugyancsak nagyon ráfért a székházra. A csőrendszert teljesen kicserélték és azonkívül a konyhát is felújították.
Ezek után áttérnék az év eseményeinek részletesebb bemutatására.
Szervezeti felépítés
Szakbizottságaink száma:                 11
Munkabizottságaink száma:              71
A szakbizottságok száma tavalyhoz képest nem változott. Alakult viszont két új munkabizottságunk: a Teológiai és a Művészettörténeti munkabizottságok.
Rendezvényeink számszerű adatai
(A VEAB Titkárságára beérkezett meghívók alapján)
VEAB rendezvények száma:                                             6
A szak-és munkabizottsági rendezvények száma:            107
Összesen:                                                                     113
A rendezvények megyénkénti megoszlása
Fejér megye                                                       4
Győr – Moson – Sopron megye                          14
Komárom – Esztergom megye                             4
Veszprém és Veszprém megye                           77
Vas megye                                                         3
Zala megye                                                        1
Régión kívül                                                       10
Szokás szerint Veszprém és Veszprém megye vezet, ez érthető. De azt is láthatjuk, hogy minden hozzánk tartozó megyében, sőt még a régión kívül is voltak rendezvények.
A Veszprémi Akadémiai Bizottság rendezvényei
·         VEAB ülés március 30-án, Veszprémben
        elfogadta a VEAB, a szakbizottságok és a munkabizottságok 2001. évre szóló munkaterveit
        elfogadta a 2001-2002. évi VEAB pályázati hirdetményt
        elfogadta a 2001. évi költségvetés-tervezetet.
·         VEAB ülés június 7-én, Győrben a Széchenyi István Főiskolán
        Meghallgatta dr. Keresztes Péter főigazgató tájékoztatóját a Széchenyi István Főiskola helyzetéről és terveiről, különös tekintettel a várható egyetemi akkreditációra
        döntés született „Az Év Kutatója” pályázat díjazottjairól.
·         Szak- és munkabizottsági elnökök és titkárok értekezlete június 22-én, Veszprémben
·         A Magyar Tudomány Napja alkalmából ünnepi ülés november 6-án, Veszprémben.
Ennek programja a következő volt:
A plenáris előadást István Lajos tartotta „A tromboembólia civilizációs népbetegség és korunk kihívása – a megoldás lehetőségei” címmel.
Ezt követték a díjnyertesek előadásai:
Az élettudomány területéről
Lakatos Ferenc (Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron): Szúbogarak genetikai vizsgálata
A természettudomány és matematika tudományterületéről
Horváth Ottó (Veszprémi Egyetem, Veszprém): Kolloid rendszerek a környezeti fotokémiában
A társadalomtudomány területéről
Józsa László (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron): A stratégiai tervezés elmélete és módszertana a marketingben
Mind a négy előadás külön füzetben fog megjelenni.
·         Közgyűlés december 8-án.
Az MTA bizottságokkal közös rendezvények a székházban
A PhD hallgatók anyagtudományi napja. A Szilikáttechnológiai munkabizottság és az MTA Anyagtudományi- és Szilikátkémiai munkabizottsága szervezésében.
Az alap és alkalmazott kutatások a faiparban. A Faipari munkabizottság és az MTA Faanyag-tudományi albizottsága közös szervezésében.
Ankét a Környezet-, földtudományi- és energetikai szakbizottság, az MTA Spektrokémiai Munkabizottsága, az MTA Környezetkémiai Munkabizottsága és a Veszprémi Egyetem közös szervezésében.
MTA bizottságok ülései a VEAB székházban
Az MTA Szerves geokémiai munkabizottságának tudományos ülései (2 alkalommal).
A VEAB szak- és munkabizottságainak szakmaitevékenysége
Az összefoglaló áttekintésben láthattuk, hogy szak- és munkabizottságaink ebben az évben több mint száz konferenciát, előadóülést, vitafórumot, kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Ezek részletes felsorolására, isemrtetésére természetesen nem vállalkozhatom, ezért igyekeztem a gazdag anyagból olymódon válogatni, hogy minél színesebb képet nyújthassak munkájukról. A válogatás természetesen óhatatlanul szubjektív.
Agrártudományi szakbizottság
Tudományos rendezvények
Az EU felkészülés mezőgazdasági vonatkozásai
A szarvasmarhák fertőző, szivacsos agyvelőbántalma (BSE) és a megelőzésével kapcsolatos hazai teendők
Csonthéjas gyümölcsök fajtabemutatója
N, P, K és a szervesanyag dinamikája, valamint talajbiológiai aktivitása.
Biológiai szakbizottság
Konferencia
„Faunisztikai és florisztikai kutatások Nyugat-Magyarországon.” A Savaria Múzeum társszervezésével
Tudományos ülés
Biotechnológiai és növényélettani kutatások a nyugat-magyarországi régióban.
Erdészeti szakbizottság
Konferencia
Az erdőtelepítés új perspektívái
Tudományos ülés
Új eredmények a fa- és rosttechnológiai tudományokban
Szakmai nap
A Magyar Tudomány Napja alkalmából „European Biomass Day 2001” címmel.
Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottság
Konferenciák
„Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig.” Veszprém város kiemelt millenniumi rendezvényeként tartott országos jellegű tudományos konferencia társszervezőkkel
„Regionalitás – lokalitás a 21. században.” Konferencia a Komáromi Napok keretében társszervezőkkel. Komárom városa az idén a 9. alkalommal rendezte meg Révkomárommal együtt a Komáromi Napokat
„XXI. századi jövőképek.” A Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszékével közös szervezésben a Magyar Tudomány Napja alkalmából
Globalizáció és család.
Tudományos ülések
Alkotmányossági aggályok a bírói gyakorlatban kialakult nem vagyoni kár mértékkel kapcsolatban
Új fejlemények az európai szerzőijog terén. „Kompjuterjog” adatbank-védelem. A multimédia keretszabályai és az Internet szerzői jogi kérdései
A gazdasági fejlődés és környezeti tervezés egyensúlya a turizmus területén a vidék Európájában. Az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézettel közös szervezésben.
Kémiai szakbizottság
Tudományos ülések
COST Workshop „Biomimetic Catalytic Activation of Dioxygen Species by Metalloenzymes and Models”
Biogas generation and utilisation
Development of adsorptive gas storage.
Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság
Konferencia
„A Tiszáért – a Tiszáról” címmel a Természettudományi Társulattal közös szervezésben. (Szerencsére a Tisza sokkal gyorsabban gyógyult, mint ahogy azt a pesszimisták jósolták)
Tudományos ülések
A magyar aeroszol-kutatás története
A Nap sugárzása és a földi hőmérséklet
Afrikai nagy víztározók (Nasser-tó, Nubia-tó, Volta-tó) keletkezése, élővilágának kialakulása és környezeti viszonyai
Marslakó mágneses mikroorganizmusok?
Az inotai szélturbinás erőmű üzemviteli tapasztalatairól
A környezetvédelem oktatása a hazai egyetemeken.
Tanulmányi kirándulás
Látogatás az épülő újpesti gázturbinás erőműben.
Matematikai és fizikai szakbizottság
Tudományos ülések
Matematikus, fizikus és informatikus doktoranduszok III. regionális találkozója. Előadássorozat a Matematikai és Számítástechnikai Tanszékkel közös szervezésben.
Műszaki szakbizottság
Konferenciák
„Média – Informatika – Kommunikáció 2001.” Az Egészségügyi informatikai munkabizottsággal, a Neumann János Társasággal és a Veszprémi Egyetemmel közös szervezésben
„Kutatási eredmények és hasznosításuk a közlekedésben.” A Magyar Tudomány napjához kapcsolódóan a Széchenyi István Főiskolával közösen
Tudományos ülés
Innováció a Dunaferr Rt-nél.
Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottság
Tudományos ülések
Fiatal kutatók bemutatkozása a Magyar Tudomány napja alkalmából (örömmel állapíthatjuk meg, hogy bizottságaink sok energiát fektetnek az utánpótlás nevelésébe)
A magyar nyelvjáráskutatók IV. szombathelyi szakmai tanácskozása a Berzsenyi Dániel Főiskolával közös szervezésben
Veszprémer deutsche Begegnungen (előadássorozat a Veszprémi Egyetemmel közös szervezésben).
Orvostudományi szakbizottság
Tudományos ülések
„Régi mesterek, műhelyek, tanítványok és új mesterek.” A tatabányai Szent Borbála Kórházzal közös szervezésben
Az akut coronaria syndroma ellátása
A felsőoktatás sportjának aktuális eseményei
Szimpózium
Ritmuszavarok progresszív kezelése.
Történet- és neveléstudományi szakbizottság
Konferenciák
Fiatal Kutatók Napja
Az európai vastörténeti út (Eisenstrasse) pannoniai szakasza (Nyugat-Magyarország és Burgenland)
A remény pedagógiája, avagy a környezeti nevelés-oktatás- és képzés helyzete, változásai a XXI. században
XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tantárgy-pedagógiai és oktatástechnológiai szekciója. A Veszprémi Egyetemmel közösen
Szimpózium
X. Kézműves-ipartörténeti szimpózium
Kiadvány bemutatása
Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája (1779-1995)
Tudományos ülések
Egry József emlékülés a Laczkó Dezső Múzeummal közös szervezésben
Bartók Kelet és Nyugat között. A Csermák Antal Zeneiskolával közös szervezésben.
Tisztelt Közgyűlés!
Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a Környezet-, földtudományi és energetikai szakbizottság tudományos programjai között szerepelt (kérdőjellel!) egy, a mi régiónkban meglehetősen szokatlan téma, az esetleges marslakó mágneses mikroorganizmusok. Ehhez a címhez szeretnék most némi kiegészítéssel szolgálni.
Már gyermekkorom óta érdeklődöm a csillagászat iránt és ezért a napokban is belenéztem az Interneten a NASA Asztrobiológiai Intézetének honlapjába, ahol a következő szakmai vitára figyeltem fel: az egyik, a Marsról származó meteoritban, amelyet az Antarktiszon találtak, egyes kutatók olyan nyomokat véltek felfedezni, amelyek arra utalhattak, hogy ezek fosszilizálódott mágneses mikroorganizmusok maradványai. Erre a publikációra válaszul november a 20-án egy másik kutatócsoport szakmai kritikát publikált, amely szerint kétséges, hogy azok a magnetit kristályok – amelyeket az első cikk szerzői biológiai eredetűnek véltek – valóban biológiai eredetűek. Itt bemutatom ennek a cikknek bibliográfiai adatait:
„Magnetite Morphology and Life on Mars” November 20, 2001, Proceedings of the National Academy of Sciences. Peter Buseck, Martha McCartney (Arizona State University), Rafal Dunin-Borkowski, Paul Midgley, Matthew Weyland (Cambridge University, England), Bertrand Devouard (Blaise Pascal University, France), Richard Frankel (California Polytechnic State University), and Mihály Pósfai (University of Veszprém, Hungary).
A szerzők között tehát szerepel egy fiatal régióbeli kollégánk, Pósfai Mihály, a Veszprémi Egyetemről. Nemzetközi társaságban, egy igen színvonalas folyóiratban. De ezzel a történetnek még nincs vége! Erre a november 20-án megjelent cikkre a NASA honlapján december 3-án megjelent a viszontválasz. Az Interneten folyik tehát a vita ebben a tudományos kérdésben. Ezzel a szép példával azokra sokszor elhangzó kétségekre szerettem volna reflektálni, amelyek szerint egy kis ország kis vidéki egyetemén nem lehet – divatos kifejezésel élve – „cutting edge”, vagyis a tudomány frontvonalát képező kutatást folytatni. Ime lehet, csak ambíció kell hozzá és szorgalom!
Ezen kis kitérő után visszatérek a VEAB 2001. évi munkájának ismertetéséhez.
Kapcsolat a szlovákiai magyarokkal
A mai napig a következő szakbizottságokba jelentkeztek a Felvidéken élő és dolgozó magyar kutatók:
Biológiai szakbizottság:                                                                    1 fő
Gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottság:                     1 fő
Kémiai szakbizottság:                                                                      1 fő
Környezet-, földtud.- és energetikai szakbizottság:                            1 fő
Műszaki szakbizottság:                                                                    4 fő
Nyelv- és irodalomtudományi szakbizottság:                                     5 fő
Orvostudományi szakbizottság:                                                        2 fő
Történet- és neveléstudományi szakbizottság:                                   3 fő
Egy kutató részt vett és előadást tartott az Alkalmazott fény- és színtani munkabizottság által szervezett „Média – Informatika 2001” című konferencián, továbbá ketten jöttek el a tudomány-napi tudományos ülésünkre.
 
 
Megjelent kiadványok
Az év kutatói 2000
A XX. század mérlege, a XXI. század esélyei. Komárom, 2000. április 28. Szerkesztette: Beszteri Béla és Mikolasek Sándor
Magyarország nemzeti stratégiája 2020-ig. Veszprém, 2001. március 22-23. Szerkesztette: Beszteri Béla és Gergó Zsuzsanna
Tanulmányok az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Veszprém, 1998. március 20. Szerkesztette: Márkusné Vörös Hajnalka
Az MTA VEAB Kézműves-ipartörténeti munkabizottsága publikációinak tartalommutatója 1972-1999. Összeállította: Szulovszky János.
Az avarkori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannoniában. Írta és szerkesztette: Gömöri János
A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón. XLII. Hidrobiológus Napok, Tihany, 2000. október 4-6. Hidrológiai Közlöny 81 (5,6) 2001. Szerkesztette: Bíró Péter.
A VEAB pályázat díjnyertesek munkahelyei
Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely
ELTE TTK Budapest
Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Székesfehérvár
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Kuny Domokos Múzeum, Tata
MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron
Soproni Városi Bíróság, Sopron
Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely
Veszprém Megyei Önkormányzat, Veszprém
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Xántus János Múzeum, Győr
nyugdíjas egy fő.
Ismét megállapíthatjuk, hogy az egész régió bekapcsolódik a VEAB munkájába.
A veab Tudományos Alapítványának támogatói
Egyéni felajánlók az SZJA 1%-ból                           208 983 Ft
Universitas Győr Alapítvány                        300 000 Ft
Vas Megyei Közgyűlés Tudományos Szakbizottsága 100 000 Ft
Székesfehérvár Megyei Jogú Város                         500 000 Ft
Szombathely Megyei Jogú Város                             100 000 Ft
Veszprém Megye Közgyűlése                                 200 000 Ft
Összesen                                                          1 408 983 Ft
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a VEAB tagsága szívébe fogadta a VEAB-ot és jobban élt az 1%-os lehetőséggel, mint korábban. Köszönet a támogatásért minden tagunknak és a felsorolt szervezeteknek.
A VEAB Kulturális Egyesülete programjai
Visy Zsolt régész: „Külföldre került magyarországi műtárgyak hazahozatalának kérdései”
A Parlament és a koronázási jelvények megtekintése, látogatás a Néprajzi Múzeumban
„Árpád-kori oklevelek Veszprémben” című kiállítás megtekintése a veszprémi Gizella Múzeumban
Beszélgetés Kolti Helgával és Hegyeshalmi Lászlóval, a veszprémi Petőfi Sándor Színház jelenlegi és egykori igazgatójával.
Tisztelt Közgyűlés, kedves Kollégák!
Az éves munkáról szóló beszámolóm után tavaly beszéltem a 2000. év legnagyobb tudományos eredményéről, a humán genom szerkezete nagyrészének feltérképezéséről. A humán genom felderítése óriási dolog, ez a hihetetlenül bonyolult „szerkezet” csodálatos, érdekes, és nyilván büszkék is vagyunk rá, hiszen a miénk. De azért engem a humán genom szerkezetén túlmenően az is érdekelt, hová is kell elhelyeznünk a humán genomot úgy általában a teljes élővilágon belül. Az elmult évben ezért ezt a kérdést igyekeztem tisztázni a magam számára és most röviden összefoglalnám, mire is jutottam.
Mivel jól tudom, hogy a jelenlévők közül csak igen kevesen foglalkoznak mikrobiológiával, mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy az ember, mint minden többsejtű élőlény, sejtmaggal rendelkező, úgynevezett eukarióta sejtekből épül fel. Minden többsejtű élőlény eukarióta, tehát az állatok, a növények és a gombák is.
Mai ismereteink szerint az eukarióta sejt a közös ősi sejtmag nélküli, úgynevezett prokarióta sejtből fejlődött ki, amely azután a további fejlődés során két ágra vált szét, a baktériumok (eubaktériumok) ágára és az archeák (archebaktériumok) ágára. Az utóbbiak közül valamelyik csoportban kialakult a sejtmag, majd ezek az ősi eukarióták szimbiózist kialakítva magukba fogadták a lélegző (aerob) biborbaktériumokat. Az utóbbiakból alakultak ki később a mitokondriumok, az eukarióta sejtek energiatermelő egységei. Itt ismét két útra vált szét a fejlődés: az eukariota sejtek egy csoportja szimbiózisba lépett a fotoszintetizáló cianobaktériumokkal és ezekből lettek a kloroplasztiszok, amelyek a fotoszintézist végzik. Így alakultak ki a napsugárzás energiáját hasznosítani képes növények. Az eukarioták másik csoportjából pedig a növények által termelt szervesanyagot felhasználó állatok és gombák. Ezt a fejlődéssort mutatja be vázlatosan az alábbi ábra:
Hogyan játszódott le ez a fejlődés az időben a Föld történetének egészét tekintve? Ezt láthatjuk azon az itt következő nagyon leegyszerűsített ábrán, amely a Föld kb. 4 és fél milliárd éves történetét kívánja bemutatni.
Ezen az ábrán mindenekelőtt az utolsó mintegy 600 millió éves időszakra szeretném felhívni a figyelmet. Ez az a földtörténeti idő, amelyet még az iskolában mint földtörténeti korszakokat tanultunk, mint pl. Triász, Kréta, Kambrium, Karbon, Eocén stb. Gondolom, mindenki emlékszik valamennyire ezekre a szavakra. Ezt a korszakot azonban, mint azt az ábra szépen mutatja, a Föld történetének még mintegy négy milliárd éve előzte meg!. Erről a négy milliárd évről azonban még talán 10 évvel ezelőtt sem sokat tudtunk és szinte gyakorlatilag semmit sem tudtunk az akkori életről. Ennek az az egyszerű oka, hogy bár jelenlegi tudásunk szerint az élet már legalább 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelent a Földön, de ez az élővilág kizárólag egysejtűekből állt, amelyek kb. 3 milliárd éven keresztül fokozatosan fejlődtek és tökéletesedtek. Az ábrán ennek a fejlődési folyamatnak a legfontosabb (ismert) lépéseit feltüntettem. Az első fosszilizálódott mikroorganizmusok, amelyek mikroszkóp alatt felismerhetők, 3,5 milliárd évesek. Hamarosan megjelent az első fotoszintézis is, amely azonban még nem vizet, hanem kén-hidrogént használt hidrogénforrásként, ami sokkal kisebb energiabefektetést igényel. Az oxigénes (vízbontáson alapuló) fotoszintézist megvalósító cianobaktériumok kb. 800 millió évvel később fejlődtek ki és – kémiai nyomokból itélve – akkoriban, tehát 2700 millió évvel ezelőtt, jelentkeztek az első sejtmagvas szervezetek, az eukarióták is. Az első eukariota fosszíliát egy 2,2 milliárd éves üledékes kőzetben találták meg. Csak ezidőtájt – tehát az oxigénes fotoszintézis kezdete után mintegy 500 millió évvel – indult meg az oxigéntartalom határozott növekedése a légtérben. Ez minőségi ugrást tett lehetővé az élet fejlődésében.
Miért volt olyan lényeges az, hogy számottevő mennyiségben megjelent az oxigén? Azért, mert ahhoz, hogy fejlett élet alakuljon ki, vagyis olyan élet, amely gyors mozgásra képes és amelyiknek fejlett idegrendszere van, ahhoz sok energia kell. Az idegrendszer és a mozgás sok energiát követel. Ezt pedig csak a szerves anyag elégetése tudja biztosítani. Mindaddig, amíg nincs elegendő szabad oxigén, addig nincs oxidációs energiatermelés, ezért addig a fejlett élet nem tud kialakulni. Ennek érzékeltetésére csak két számot szeretnék idézni: a közismert alkoholos erjesztést végző mikroorganizmusok egy mol (180 g) glükózból 75 kJ energiát termelnek, ezek az élőlények ebből a felszabaduló energiából élnek. Ugyanezt a mennyiségű glükózt mi a belélegzett levegő oxigénjével elégetjük és ennek során 2840 kJ (vagyis közel negyvenszer annyi) energiát nyerünk. Tehát ennyivel hatékonyabban használjuk fel a cukrot (és általában a szénhidrátokat), mint energiaforrást. Ezért tudunk mozogni és gondolkozni. Azt is mindenki tudja, hogy a leginkább oxigénigényes szervünk az agy, mert ha oxigénhiány lép fel, akkor elsőként ez károsodik.
Ekkor azonban még mindig messze – mintegy másfél milliárd évnyire – vagyunk a szabadszemmel is látható többsejtű élőlények kifejlődésétől, ami kb. 600 millió évvel ezelőtt indult el határozott ütemben. Ekkor jelennek meg az üledékes kőzetekben a könnyen felismerhető kövületek, amelyek alapján kidolgozták a már említett és közismert földtörténeti beosztásokat. Ezt a korszakot részletesebben a következő ábra mutatja be.
Ezen az ábrán láthatók azok a földtörténeti korszakok, amelyeket jól ismerünk. Számos egyéb részletet elhagyva csak a dinoszauruszok 140 millió éves uralkodását tüntettem fel, amelynek – mint az ma már eléggé közismert – lényegében egy hatalams aszteroida becsapódása vetett véget (ennek nyomát őrzi a Yucatan félszigetnél felismerhető Chicxulub kráter). Az ezt követő minteg 60 millió évről beszélhetünk úgy, hogy ez az emlősök kora.
Mindabból, amit elmondtam, a legfontosabb tanulság az, hogy az élet fejlődésének mintegy 80%-a százaléka az egysejtűek fejlődése volt! Amikor arról tanultunk, hogyan alakult ki az ember, akkor a szabad szemmel látható, és kövületeket is maguk után hagyó élőlények alapján rajzolták meg azokat a törzsfejlődési fákat, amelyeknek a legtetején megjelent az ember. Igenám, de ez csak az utolsó 600 millió év története, az élet legalább 3500 millió éves történetéből az első mintegy 3000 millió éven át csak az egysejtűek fejlődtek, amelyek fejlődését mikroszkópi leletek alapján gyakorlatilag nem lehet nyomon kísérni. Amíg tehát nem állt rendelkezésre más eszközünk erre a célra, mint a mikroszkóp, nem lehetett az egysejtűekre nézve fejlődési törzsfát felállítani.
Ezen a téren a döntő áttörést a biokémia és ehhez társulva a hihetetlenül érzékenyre kifejlesztett mikroanalitika hozta meg. Azonos funkciójú fehérjék szerkezete alapján a fejlettebb élőlényekre (az eukariotákra) már régebben is sok fejlődési törzsfát megrajzoltak. Az utóbbi tíz évben derült ki azonban az, hogy a minden előlényben megtalálható és lényegében hasonló riboszóma (a fehérjeszintézis „műhelye”) úgynevezett kis alegységének ribonukleinsav nukleotidsorrendje a legalkalmasabb az élet egészére kiterjedő fejlődési törzsfa megszerkesztésére. Ez a ribonukleinsav ugyanis minden sejtben megtalálható, és amióta az élet a fehérjeszintézist „feltalálta”, a riboszómát és benne ezt a nukleinsavat erre a célra rendkívül konzervatív módon megtartotta. Ennek ribonukleinsavnak alapján minden élőlényt fel lehet tüntetni a fejlődési törzsfán.
Hol vagyunk mi emberek ezen az univerzális törzsfán? Ezt a következő ábra szemlélteti. Ezt egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences, USA egyik cikke alapján rajzoltam meg, kissé átszerkesztve és leegyszerűsítve azt, mivel az eredeti ábrát nem tudtam úgy kinagyítani, hogy az kivetíthető és érthető lett volna.
Ez azt mutatja, hogy az élet fája három nagy ágra oszlik: a baktériumok, az archeák és az eukarióták ágára. A vonalak hosszúsága, és ezeken lemérve az egyes pontok egymástól való távolsága a kémiai különbséggel arányos. Minél messzebb van az ábrán ílymódon két élőlény egymástól, annál távolabbi rokonok.
Mit mutat ez az ábra? Azt mutatja – csak példaként említve – hogy a tejsavas erjesztő baktérium, a Clostridium messzebb áll kémiai fejlődés szempontjából egy Escherichia baktériumtól, mint mi a gombáktól, vagy a növényektől. A fejlett többsejtű élőlények ennek az óriási törzsfának itt a legtetején apró kicsi elágazások. Legyünk nagyon szerények! Az élet sokkal gazdagabb annál, mint ahogy azt szabad szemmel észlelve valaha is el tudtuk volna képzelni. Sokkal hosszabb folyamat és sokal több változat kidolgozása eredményeként jutott csak el odáig, hogy egyáltalán megjelenhettek a fejlett, többsejtű élőlények. No és végül a legfejlettebb, az ember.
Valóban, mennyivel fejlettebb is az ember a többinél? Ma már egyre több fajnak ismerjük a teljes genomját és a genomben lévő gének számát is. Összehasonlítva a rendelkezésre álló adatokat kiderül, hogy az élesztőgombának hatezer, az egyik fonálféregnek 19 ezer, a lúdfűnek 25 ezer, a muslicának 13 ezer, az embernek 30-35 ezer génje van. Azt kell mondanunk, hogy olyan rettentő nagy különbség a lúdfű 25 ezer génje és az ember 30-35 ezer génje között nincs. Olyan nagyon büszkék azért ne legyünk önmagunkra!
Mi ebből a tanulság? Legyünk szerények, tiszteljük, szeressük és óvjuk a bonyolult fejlődés eredményeként minket körülvevő csodálatosan szép világot. Mi emberek, annak csak egyetlen parányi, mondhatni jelentéktelen részét képezzük. Annál is inkább, mert a valóban egyetlen lényeges különbség, ami az élővilág többi részétől megkülönböztet minket, az a fejlett intelligenciánk, amit ajándékba kaptunk.
Miért kaptuk és honnan van? Nem tudjuk, de köszönettel fogadjuk. És ennek birtokában ne pusztítsuk, hanem óvjuk a Földet, mert egyedülállóan, különleges módon, közel négy milliárd éven keresztül ringatta az élet bölcsőjét és teremtett olyan feltételeket, amelyek között az élet kitalakulhatott és fejlődhetett. Minden valószínűség szerint egész galaxisunkban, a Tejútrendszerben nincs hozzá hasonló bolygó. Ha tönkretesszük, nincs másik hely, ahová menekülhetünk!
Legvégül Carl Sagan idézetét hoztam ide, szép veretes angol szöveg. Sagan 1994-ben akkor írta le ezeket a gondolatait, amikor a Voyager-1 űrszondának – amely lassan már elhagyja a Naprendszert – a Neptunusz tájékán még egyszer visszafordították az objektívjét és onnan készített egy felvételt a Földről. Ezen a felvételen a Föld már semmi más, csak egy kis halványkék pötty.
„Look again at that dot. That's here. That's home. That's us. On it everyone you love, everyone you know, everyone you ever heard of, every human being who ever was, lived out their lives. The aggregate of our joy and suffering, thousands of confident religions, ideologies, and economic doctrines, every hunter and forager, every hero and coward, every creator and destroyer of civilization, every king and peasant, every young couple in love, every mother and father, hopeful child, inventor and explorer, every teacher of morals, every corrupt politician, every "superstar," every "supreme leader," every saint and sinner in the history of our species lived there -- on a mote of dust suspended in a sunbeam.
The Earth is the only world known so far to harbor life. There is nowhere else, at least in the near future, to which our species could migrate. Visit, yes. Settle, not yet. Like it or not, for the moment the Earth is where we make our stand.
It has been said that astronomy is a humbling and character-building experience. There is perhaps no better demonstration of the folly of human conceits than this distant image of our tiny world. To me, it underscores our responsibility to deal more kindly with one another, and to preserve and cherish the pale blue dot, the only home we've ever known.” (Carl Sagan, Pale Blue Dot, 1994)
Kedves Barátaim, azt hiszem, ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.

0
Aktualitások
Szőlő és bor sorozat

Előadások és borkóstoló
2014. szeptember 26.

Űrkutatás-sorozat 2014. október 8. 17:30-kor

Magyarország az ESA tagság küszöbén

A Magyar Tudomány Ünnepe a VEAB-ban

Az akadémiai kutatócsoportok napja
2014. november 12.

Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon

A Vízgazdálkodási Munkabizottság ülése
2015. február 10.